|
|
|
Ez a nap túl szép, és sok a tervem még,
Hogy a sok rossz hír, mint szélvész dúljon szét
Az a sok légvár… Nem is hallom már
Talán van, de tőlem épp most távol jár
Ahogy képzeltem – fura képekben…
Ahogy láttam, lassan életre keltettem
Vele álmodtam, vele ébredtem,
S amíg nem volt, úgy is mindig hittem
Bármit várunk, eljön végül
Csendben készül, nő és szépül
Minden holnap bennünk épül,
tőlünk szépül! csoda nélkül
Most kell, hogy kérd
Most kell, hogy lásd,
Most képzeld el!
Míg gondolsz rá,
Jó úton jársz
Csak hinned kell!
Hogyha van egy kis köved – már várad is lehet
Ha köré képzeled csendben növekvő tered
Ha van egy gondolat, mi a hitedből fakad,
És ebből alkotod közben jó erős falad
Míg benned van erő, el sosem rejthető
És a könnyű háztető többé le nem dönthető!
Bár nem is látható és meg se fogható
De álmodozz tovább! S hidd, hogy létrehozható...
Bármit várunk, eljön végül
Csendben készül, nő és szépül
Minden holnap bennünk épül,
tőlünk szépül! csoda nélkül
Most kell, hogy kérd
Most kell, hogy lásd,
Most képzeld el!
Míg gondolsz rá,
Jó úton jársz
Csak hinned kell!
