|
|
|
| Előadó: | Intimfazonok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hegedűs Géza |
|
Hegedűs Géza Kalmár Lajos |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Álmodj még!
Csak a világ hull szét.
Most minden fény,
értünk ég.
56 csepp tiszta vér,
hullott a sárba egy eszméért.
Hogy a szabadság csak annak jár,
aki megveti önként rabságát.
Minden rendszer magába dől,
ha a szív a fejben utat tör.
Embernek lenni nagy áldozat,
de az út végén jön a kárhozat.
Akárhová megyek utolér.
Magyar hazám nekem édes menedék.
Akárhová bújok nem elég.
Mert mindig elkísér.
’56.
Akármit mondasz nekem nem elég.
Egyedül vagyok a világ peremén.
Hazug világ, hol van a remény?
- mikor a szívem tépi szét.
’56.
Ébredj fel!
Mert látnod kell,
hogy a világ mily szép,
mikor új életre kél.
Meghaltunk vagy újra élünk?
A történetben feleszmélünk.
A rendszer az ember zsarnoka,
az életnek nem lehet záloga.
Aki ma kedves hozzád, holnap rád tör,
falat épít, mely végül ránk dől.
Romjaiból építjük újjá,
önmagunk hitvány szobrát.
Akárhová megyek utolér.
Magyar hazám nekem édes menedék.
Akárhová bújok nem elég.
Mert mindig elkísér.
’56.
Akármit mondasz nekem nem elég.
Egyedül vagyok a világ peremén.
Hazug világ, hol van a remény?
- mikor a szívem tépi szét.
’56.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
