|
|
|
| Előadó: | MC Attika & Sir Round |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tradícionális |
|
Tradícionális |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Mulatós |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Nádfedeles kulipintyó jaj, de hideg
Összebújok kedves rózsám én most veled
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Számolom a, számolom a csillagokat
Olyan sok van holnapra is dolgom akad
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
Rap:
Ne tőlem kérdezd, mi járna neked
Hisz az élet másnap zsebre tehet
A soknál folyton többet akarsz
Ha tenned kéne, úgyse kaparsz
Hatalom vágya haragom tárgya
Hátból mellbe szúr, aki gyáva
Irigy szemek soha nem nézik
Ahogy az emberi érték elvérzik
Refrén:
Nádfedeles kulipintyó jaj, de hideg
Összebújok kedves rózsám én most veled
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Számolom a, számolom a csillagokat
Olyan sok van holnapra is dolgom akad
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
Rap:
A szádat fogd be, nézz csak körbe!
A tárcád most is meg van tömve
Kit érdekel, hogy talpig raj vagy?
Az okosabb nálad röhög rajtad
Minek tiporsz te mindig másba?
A sors keze lök majd pusztulásba
A legszebb kincshez egy út vezet
Ha lesz egy lány, aki szívből szeret
Refrén:
Nádfedeles kulipintyó jaj, de hideg
Összebújok kedves rózsám én most veled
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Ajtó sincs, meg ablak sincs
Ilyenkor a szerelem az nagy, nagy kincs
Számolom a, számolom a csillagokat
Olyan sok van holnapra is dolgom akad
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
Nem bánom, nem bánom
Veled rózsám, oly szívesen számlálom
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
