|
|
|
| Előadó: | Aranyudvar Mesezenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Udvari Péter Arany Réka |
|
Udvari Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Történt egyik éjszakán, Dalos Tanya udvarán.
Mi történt ott, meséld el! Minket ez most érdekel!
Egyszer volt, igaz volt, ott állt egy kis házikó.
Ki lakhatott benne? Talán egy kotkodáló Tyúkanyó?
Egy kutyus lakott, neve Bátor, mégis félt az árnyékától.
Miért hívták Bátornak, ha gyáva, mint egy sajtkukac?
De aznap este vihar támadt, kettétörte az óriás fákat!
Bátor kutyus megrémült? Az asztal alá menekült?
Róka koma ezt kihasználta, viharban jött lakomára.
Bátor kutyus úgy is gyáva, elbújik a villámlásra!
Úgy hallom, hogy nagy a baj! Tyúkólban van hangzavar!
Bátor kutyus, ne bújj el! Róka komát zavard el!
De Ő csak reszketett, vacogott, félt mint egy gyáva nyúl.
Szorosan becsukta két szemét, és a ház mélyére bújt…
Lehet hogy dörög az ég, nagyon sötét van,
Lehet hogy szörnyek bújnak az ágyam alatt,
Lehet hogy rémek néznek be az ablakon,
És egy árnyék mászik ott a falon!
De csak a félelem az amitől félsz!
Legyél bátor, a félelmeddel, mindig szembe nézz!
Bátor ott volt a sötétben, pedig a sötétségtől is félt.
Rájött milyen ostoba, hiszen nem harap a sötét!
Közben vörös róka koma, nem volt lusta a tyúkólban.
Tyúkot, kacsát mind elkapta, zsákjába becsomagolta!
Elindult hát hazaféle, hisz jól végezte dolgát.
De meglepődve, tátva hagyta a szemét és a száját.
Mennydörgött és villámlott, de nem ez volt a baj!
Előtte állt Bátor, és ugatott-morgott, JAJJ!
Rókánk zsákját dobva rohant, hegyen-völgyön át.
Gyáva kutya bátor lett, ki látott ilyen csodát?
Vissza sem jött soha, hiszen tudta nagyon jól.
Bátor lett az udvar hőse, ez a dal is róla szól!
Már boldogan ugatott, már nem volt gyáva nyúl
Ő nem ugyanaz a kiskutya, aki nemrég még a ház mélyére bújt…
Lehet hogy dörög az ég, nagyon sötét van,
Lehet hogy szörnyek bújnak az ágyam alatt,
Lehet hogy rémek néznek be az ablakon,
És egy árnyék mászik ott a falon!
De csak a félelem az amitől félsz!
Legyél bátor, a félelmeddel, mindig szembe nézz!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
