|
|
|
A legöregebb lakó az udvar házban
Kecske bácsi az ősz szakállal,
Minden percét az ólban tölti,
De mást sem tesz, csak zsörtölődik!
Ne lármázz te bamba! Hagyjad végre abba!
Ne másszál fel arra! Hallgass a szavamra!
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Én!
Az udvar népe tudja jól,
Zsémbes kecske bölcset szól
Tekintélyét megmutatja,
Az egész udvart szemmel tartja!
Ne lármázz te bamba! Hagyjad végre abba!
Ne másszál fel arra! Hallgass a szavamra!
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Én!
Én szót fogadtam anyukámnak, szót fogadtam apukámnak,
Szót fogadtam nagymamámnak, szót fogadtam nagypapámnak.
Vacsorámat mind megettem, játék után rendet tettem,
Füdrés után lefeküdtem, kakasszóra korán keltem…
(De Te mit csinálsz?!)
Ne lármázz te bamba! Hagyjad végre abba!
Ne másszál fel arra! Hallgass a szavamra!
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, az időseknek szót fogadtam,
Bezzeg mikor fiatal voltam, semmi rosszat nem csináltam,
Én!
