|
|
|
| Előadó: | Kovács József |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Fóthy János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Emberek vagyunk, tévedhetünk!
Lehet, hogy mi is tévedtünk ketten!
Ne csapjuk be magunk mögött az ajtót!
Hiszen kell, hogy legyen visszaút!
Kell, hogy legyen visszaút!
Üzenem én annak a régi-régi lánynak
Jöhet perc és mindent megbocsát!
Többet már nem kutat sebzett öntudat
Fájó múltakat, rossz álmokat!
Inkább sírva sír ha jő egy-egy jó hír
Könyörgök én annak a régi-régi lánynak
Ne higgye el mit mond a sok barát
Azt hogy itt a pont hogy nincs tovább
Lala lala lalalala
Üzenem én annak a régi-régi lánynak
Azt amit úgyis tud, mit úgyis sejt
Aki így szeret, soha nem felejt!
Lalalalala lalalalala lalalala
Többet már nem kutat sebzett öntudat
Fájó múltakat, rossz álmokat!
Inkább sírva sír ha jő egy-egy jó hír
Könyörgök én annak a régi-régi lánynak
Ne higgye el mit mond a sok barát
Azt hogy itt a pont hogy nincs tovább
Lalalalala lalalalala lalalala
Üzenem én annak a régi-régi lánynak
Azt amit úgyis tud, mit úgyis sejt
Aki így szeret, soha nem felejt!
Azt, hogy nem, felejt, többé már!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
