Előadó: | Awful |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Mennyire gáz, hogy megint ezt kell éreznem
A világban hol nem létezel, nekem ott kell léteznem
Mindig azt kérdeztem, hogy veled miért kezdtem
Ha egyedül kell az egészet bevégeznem
Mikor a gázt nyomtad, akkor befékeztem
Hogy egy irányba kormányoznánk nem éreztem
Voltam én ebben a cipőben nem egyszer
Tudom istenem, hogy az életre megedzel
Egyik kézzel adsz, a másikkal elveszel
Ha az égre nézek a felhők között elveszel
Hiába tervezünk, nem tudjuk mi lesz holnap
Én itt maradtam, de tudom már, hogy hol vagy
Tudom, hogy hol vagy, tudom, hogy hol leszel
Tudom, hogy isten töllem megint miért vesz el
Tudom, hogy hibáztál, tudom, hogy hibáztam
De tudnod kell, hogy senki sem hibátlan.
Nincsen nap, hogy ne jutnál eszembe
Beülök a kocsiba, sebességbe teszem be
indulok feléd, hogy újra lássalak
De miv an ha te már régóta mással vagy
Nem láttad rajtam, hogy igazán akarom
Csak tudnám, akkor most miért eszem a takarom
Ésszerű döntés mindkettönk részéről
De a szív nem vesz tudomást az észérvről
Tanulnom kell még nekem ezt az életet
Mert örökké én nélküled nem élhetek
Hiába vagyunk mi teljesen mások
A világ ugyan az, ha a szíveddel látod.
Tudom, hogy hol vagy, tudom, hogy hol leszel
Tudom, hogy isten töllem megint miért vesz el
Tudom, hogy hibáztál, tudom, hogy hibáztam
De tudnod kell, hogy senki sem hibátlan.
Melletted tanultam, mellettem tanultál
Annyi a baj, hogy nem egymás mellett vagyunk már
Nem tudtam feledni én el a múltam
A féltékenységtől, néha elvadultam
Nagy változások felé utazunk a hajóval
A végére megszerettük egymást a manóval
Fejlődtünk mi napról napra
De mindig volt pár csapda
Fejtegettük, de nem kell nagy megfejtés
A szív erősebb nálunk mint az ész
Haggyuk az ésszerűt, szólok a szív szaván
Nem tehetek róla, hogy szeretlek kisbabám
Tudom, hogy hol vagy, tudom, hogy hol leszel
Tudom, hogy isten töllem megint miért vesz el
Tudom, hogy hibáztál, tudom, hogy hibáztam
De tudnod kell, hogy senki sem hibátlan.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana