|
|
|
La-La-La-La-La-La-La
La-La-La-La-La-La-La-La
Az összes irány jól állna neked
Észak és Dél, Nyugat s Kelet
Nem tudom, hogy merről, de feléd megyek
Megjöttem, még nem látsz, előtted hegyek
Mások meg vulkánra várva a csokraikat
Szórják eléd hamufelhők felett
Hát porold le gyorsan a szárnyaidat
Mert van itt ki csokrok nélkül szeret
Neked nem kell virág mi parancsra kinő
Neked nem kell királyság mi elnyerhető
Neked nem kell a győztessel járó erő
Neked nem kell csak én és egy kis idő
Neked nem kell...
Neked nem kell csak én és egy kis idő
Mibe nem akar megfagyni a tél
Mi a lábadozó tavasznak se kell
Mire vállát megvonja a nyár
És ősszel a dér
Azt mind veled próbáltatta fel mindenki
Ki egy pillanatért feláldozta volna a jövőjét veled
De míg mások tapintják és látják mi szép
Az nekem mind belőled ered
Neked nem kell virág mi parancsra kinő
Neked nem kell királyság mi elnyerhető
Neked nem kell a győztessel járó erő
Neked nem kell csak én és egy kis idő
Neked nem kell...
Neked nem kell csak én és egy kis idő
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
