|
|
|
| Előadó: | EMLP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(A Nap benéz a régi bérlakáson át
Kiterjedünk, a gazdatest az Oktogon
Sok vesztes issza újra jó szokásosát
Elkenődve, mint az Aquafresh a fogsoron
Tükörbe nézel: “Ez mindenki, csak nem én”
A fény egy újabb alkotás a flaszteren
A nyár ma délelőttös, mint a vak remény
S az élet újra próbálja, hogy klassz legyen)
Amin a sorsom átenged: napfény meg néha sártenger
Tegnap még forgatókönyv voltam, mára már ember
Naponta átmegyek rajta, hogy rajtam átmennek
De maradok rátermett, belül a hitem ránt rendet
Nekem szabadság kell, neked elég lesz a kábelnet?!
A szobád láger, a szemed helyén két kráter lett
Az emberfüggő is, hogy melyik ember lesz függő
Figyelj, az élet esély, célra használd és ne kábszernek
Hétvégi Gengszterek, kóválygó Fifty Álszentek
Századszor mosd le, amit a századok rád kentek
Voltam már tékozló, holnaptól leszek tényközlő
A versem hívószó, kihív a szédült légkörből
Kimaxolt élmények végén kimaszkolt fényképek
Eszmények helyet tenyészkednek csúnya kész tények
Az élet átélt hatások, Határok Játék Nélkül
De ne légy árnyékkép, a fényt válaszd háttérképül!
(karc)
Vakok közt szakavatott "rabok legyünk vagy szabadok"-dalt
Szavalók legyünk vagy szabadok? Gyerünk válasszatok!
Itt boldog, aki kétszáz óráért egy százast kapott
Tudom, fáradsz spanom én választ vagy csak támaszt adok
Nem látod semmiben a csiszolatlan gyémánt
A kéród élhető, csak világviszonylatban bénán
Ez farkas világ megtanít őszintén hazudni
A fejed forró de a lelked hűvös mint egy Zanussi
Akik meg feladták csak iszogatnak némán
Ez utca-box, nincs egy boxutca ahol megállhatsz
Harminc felé már tűnődünk egy iszonyat nagy témán
A születés ingyenes de a túlélés az feláras
Túl mély a szakadék, szép emlék kevés akad épp
Már érted magad, az apaképed egy kapagép
Hagyd végre magára a netet meg a kanapét
Indulj útnak, újabb esélyeket ad az ég!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
