


| Előadó: | Marie Antoinette (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sylvester Levay |
|
Michael Kunze |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | operett |
| Címkék: | Keressük! |

Fersen:
Hát kérlek fogd fel végre
Nem folytathatjuk ezek után
Hogy titkon szeressük egymást
Nem lehet, hallgass most rám
Ezer szem figyel ránk
Hová bújhatnánk még?
Hát fogadd el már
Hogy másképp kell élnünk mint rég
És hogyha sírsz, majd tudd
Hogy én is sírok ugyanúgy
Az álmunkat siratjuk el
Mert elvetéltek mind
S most búcsúzkodni kell
De fájó szerelmünk nem múlhat még
Mert ezer szép emlék, mind csak miénk
Marie antoinette:
Meg kell hogy érts most engem
Eddig ritkán adtál igazat még
Fersen:
Az álmunkból sosem ébredsz
Nem adod fel a reményt
De nem vesztenél
Így hát rajtam sor:
Hogy kimondjam
Hogy vége van s így lesz ez jól
És hogyha sírsz, majd tudd
Hogy én is sírok ugyanúgy
Marie antoinette:
Ha sírsz
Az ifjú álmokért
Fersen:
Hát mondd hogyan bocsássuk el
Mert elvetéltek és most búcsúzkodni kell
Marie antoinette:
Hogyan is kell?
Várnom kell
Fersen:
De fájó szerelmünk nem múlhat el
Marie antoinette:
fájó szerelmünk
Ketten:
Mert ezer szép emlék, mind csak miénk
És hogyha sírsz, majd tudd
Hogy én is sírok ugyanúgy
Az álmunkat gyászoljuk el
Mert elvetéltek mindig
S most búcsúzkodni kell
De fájó szerelmünk nem múlhat még
Mert ezer szép emlék, mind csak miénk



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.