|
|
|
| Előadó: | A Kutya Vacsorája |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga Livius |
|
Varga Livius Varga László (Laca) Nemes Zoltán Gerdesits Ferenc Vastag Gábor Köles István Jr. |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív elektronikus rock, rock and roll |
| Címkék: | Keressük! |
Nem veszed észre a várót,
nem veszed észre a kérőt,
nem veszed észre a mindig mindent
csak te miattad érzőt.
Nem veszed észre a halkat,
nem veszed észre a távolt,
hogy az öröklétedből az élet
egy magánzárkát tákolt.
Nem veszed észre a kéngőzt,
nem veszed észre a tömjént,
nem veszed észre, hogy mindig minden
csak te miattad történt.
Nem veszed észre a titkot,
nem veszed észre a láncot,
hogy magaddal járod a Hold fényében
e sápadt ördögi táncot.
Nem számít, hogy a végén mit teszel,
hogy belém döföd azt a kést még egyszer,
vagy kölcsönadsz egy álmot megint,
nem érdekel,
csak vedd le rólam az átkot, engedj el!
Nem veszed észre az áldót,
nem veszed észre az óvót,
nem látod fényes fellegeidtől
a feléd szállót.
A glóriád mögé bújva
nem veszed észre, hogy újra meg újra
az arcodra fagyott maszk ugyanazt
a nyomorult slágert fújja.
Nem számít, hogy a végén mit teszel,
hogy belém döföd azt a kést még egyszer,
vagy kölcsönadsz egy álmot megint,
nem érdekel,
csak vedd le rólam az átkot, engedj el!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
