|
|
|
| Előadó: | VMX |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
1
van idő pénz van erő hatalom
most odamegyek ahova akarok
tombol a buli folynak a piák
nem érdekel többé a te kis "ahh"
mióta elhagytál nem kefélek
tudod így már nem kell féljek
mert minden az enyém nem kap senki
nem osztom meg veled tényleg ennyi
leszarom szeret leszarom megcsal
leszarom tényleg mer’ jön egy csaj
lesz egy éjjel lesz egy másnap
de téged mindig hazavárlak
szólnak a dalok de hiába
most egymás után a hibákba
nélküled szar lesz az életem
kiesnek részek létezem
Bridge
ilyen a buli álmoktól részeg
látom a csajod eléggé félszeg
már az enyém nem tagadom
csak pár óra és visszaadom
pletykákat rég nem hallok
a városban már nem lakok
néha napján visszajárok
véletlen lesz ha itt találtok
Refrén
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
ilyen a pénz megy a zsebbe
így adom miattatok ilyen lettem
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
ilyen a pénz fenn a kéz
aki nem látott jobb ha néz
2
Rapstar vagyok én nem hittem
de a közönségben elhintem
belépek mint a legnagyobb
és nem látják hogy még lent vagyok
viszem a márkám hordják a nevem
kedveli a nőd a képem a neten
itt is szeret látom a szemén
megcsalna téged annyira szemét
nem próbálok már jónak lenni
legyek az aki át fog verni
szép szavakkal elaltatatlak
majd otthagylak mert levarrhatlak
nem leszek többé jó gyerek
mert látom nyernek a trógerek
arra mennek a szép csajok
ha a pénzem verem meg szét vagyok
Bridge
ilyen a buli álmoktól részeg
látom a csajod eléggé félszeg
már az enyém nem tagadom
csak pár óra és visszaadom
pletykákat rég nem hallok
a városban már nem lakok
néha napján visszajárok
véletlen lesz ha itt találtok
Refrén
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
ilyen a pénz megy a zsebbe
így adom miattatok ilyen lettem
hangos a lemez a halkabban
berakom mindig ha szar nap van
ilyen a pénz fenn a kéz
aki nem látott jobb ha néz
3
játszunk olyat mit nem várnak
menjünk oda ahol nem látnak
tiéd vagyok amíg hozzám érsz
utána nem lényeg hová mész
a barátod nem én leszek
vele nem de velem élvezed
és tudod héjj ne légy vak
csak ma estére enyém vagy
sok netes haver elrongyol
ez nem rap haver nem mondod
csinálom mer' élvezem
tűnj el ha nincs fenn két kezed!
az italom kezemben
az új csajom mellettem
király buli de mennem kell
kísérj haza ne engedj el
Refrén
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
