|
|
|
| Előadó: | Bolyki Brothers |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bolyki András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden este máshol alszom el,
Hogy fázom és hogy félek, nem érdekel.
Gyűrött ágynemű fűti vad álmaim.
Ki tudta ezt, és mondd, ki akarta így?
A villamos zajára ébredek,
S csak egy pár forintot érnek az emberek.
Hogy voltak jobb idők is, az már nem számít.
Ki tudta ezt, és mondd, ki akarta így?
Fölfele nézz, és gyere a fénybe,
Ha nyomaszt a múlt, hát felejtsük el!
Már látom a fényt és nem félek végre,
Tudom, hogy csoda történt, úgy egyszerűen,
És ez megtanít, hogy
(Refr.)
Minden, mi egyirányú volt, most megfordítható,
S annak aki nem fél, mindig nyílhat
Egy visszaút, s az élet megy tovább,
Csak egy más hajóra szállunk,
Sok csoda vár még reánk.
Meglepett, hogy veled álmodom,
Mert a történetünk nem volt egy lapon.
S hogyha arra kérsz, hogy kezdjünk újat így,
Félek, nem a párbeszéd lesz köztünk a híd.
Gyere közénk, és szállj le a földre,
Jégszívedet a Nap hevítse fel!
Kell ez a tűz, nem félek tőle!
Fogd a kezem, és induljunk el!
(Refr.)
Minden, mi egyirányú volt, most megfordítható,
S annak aki nem fél, mindig nyílhat
Egy visszaút, s az élet megy tovább,
Csak egy más hajóra szállunk,
Sok csoda vár még reánk.
Minden, mi egyirányú volt, most megfordítható,
(Gyere még velem erre az útra!
Gyere, kezdjük az életet újra!)
S annak aki nem fél, mindig nyílhat
(Ami eddig egyirányú volt, megfordítható.)
Egy visszaút, s az élet megy tovább,
(Gyere még velem erre az útra!
Gyere, kezdjük az életet újra!)
Csak egy más hajóra szállunk,
(Ami eddig egyirányú volt, megfordítható.)
Sok csoda vár még reánk.
Sok csoda vár még mireánk!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
