


| Előadó: | Ego Sum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |

Mint akit kerék alá dobtak, onnan is kihúztak,
Három szál gyufáért foggal meg is nyúztak.
Csúszott be az ujjam, megrezzent a térde,
Megdermedve nyögött egész házad népe.
Ezen a nyelven én nem tudok szavakat,
Ha tudok is, akkor te nem hallod.
Vigyorgok, rád nézek, elhagyom magamat,
Vörös a ruhád, kék a hangom.
Én el vagyok ázva és mocskos a lukam,
De nem kérdem: kellek-e még?
Uramnak atyja, ki vagy a cseberben,
Cukor poharam aljába keverve.
Refr.:
Három görbe legényke, róka rege róka,
Tojást lopott ebédre, róka rege róka,
Lett belőle rántotta, róka rege róka,
A kutya lerántotta.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
Másik meg a fajtáját, róka rege róka,
Harmadik az ükapját, róka rege róka,
Hozzávágta kalapját.
Az ő derekát fogtam, de nem volt másra idő,
A méhek arra szállnak, kitől bűzlik már a jövő.
Nincs az a hívó szó, mi háborúba hívna
Két olyan katonát, kinek nincsen közös sírja.
A holnap rég nem itt van, két utcával balra,
Végre hánytam egyet, jöhet még egy Kafka,
Érkezzen már valaki, ki befogja a számat,
Belelóg a hajam, hátra lépek hármat.
Eltörött a doboz, hol a darazsakat tartom,
Órák múlva már csak szőrös lábú sanzon,
Énekesnők s bájaik járnak velem táncot,
Üvöltik a nevemet: mi bajod van, Márton?
Refr.
Ismét csak kiszívta minden gondolatom,
Nem hagy semmit nekem, elmegy, én meg hagyom.
Vigye el magával az a szőke hajú gyermek,
A rókát itt hagyhatja, a rádiója serceg.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.