|
|
|
| Előadó: | Ego Sum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Mint akit kerék alá dobtak, onnan is kihúztak,
Három szál gyufáért foggal meg is nyúztak.
Csúszott be az ujjam, megrezzent a térde,
Megdermedve nyögött egész házad népe.
Ezen a nyelven én nem tudok szavakat,
Ha tudok is, akkor te nem hallod.
Vigyorgok, rád nézek, elhagyom magamat,
Vörös a ruhád, kék a hangom.
Én el vagyok ázva és mocskos a lukam,
De nem kérdem: kellek-e még?
Uramnak atyja, ki vagy a cseberben,
Cukor poharam aljába keverve.
Refr.:
Három görbe legényke, róka rege róka,
Tojást lopott ebédre, róka rege róka,
Lett belőle rántotta, róka rege róka,
A kutya lerántotta.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
Másik meg a fajtáját, róka rege róka,
Harmadik az ükapját, róka rege róka,
Hozzávágta kalapját.
Az ő derekát fogtam, de nem volt másra idő,
A méhek arra szállnak, kitől bűzlik már a jövő.
Nincs az a hívó szó, mi háborúba hívna
Két olyan katonát, kinek nincsen közös sírja.
A holnap rég nem itt van, két utcával balra,
Végre hánytam egyet, jöhet még egy Kafka,
Érkezzen már valaki, ki befogja a számat,
Belelóg a hajam, hátra lépek hármat.
Eltörött a doboz, hol a darazsakat tartom,
Órák múlva már csak szőrös lábú sanzon,
Énekesnők s bájaik járnak velem táncot,
Üvöltik a nevemet: mi bajod van, Márton?
Refr.
Ismét csak kiszívta minden gondolatom,
Nem hagy semmit nekem, elmegy, én meg hagyom.
Vigye el magával az a szőke hajú gyermek,
A rókát itt hagyhatja, a rádiója serceg.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
