|
|
|
| Előadó: | Ego Sum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Mint akit kerék alá dobtak, onnan is kihúztak,
Három szál gyufáért foggal meg is nyúztak.
Csúszott be az ujjam, megrezzent a térde,
Megdermedve nyögött egész házad népe.
Ezen a nyelven én nem tudok szavakat,
Ha tudok is, akkor te nem hallod.
Vigyorgok, rád nézek, elhagyom magamat,
Vörös a ruhád, kék a hangom.
Én el vagyok ázva és mocskos a lukam,
De nem kérdem: kellek-e még?
Uramnak atyja, ki vagy a cseberben,
Cukor poharam aljába keverve.
Refr.:
Három görbe legényke, róka rege róka,
Tojást lopott ebédre, róka rege róka,
Lett belőle rántotta, róka rege róka,
A kutya lerántotta.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
Másik meg a fajtáját, róka rege róka,
Harmadik az ükapját, róka rege róka,
Hozzávágta kalapját.
Az ő derekát fogtam, de nem volt másra idő,
A méhek arra szállnak, kitől bűzlik már a jövő.
Nincs az a hívó szó, mi háborúba hívna
Két olyan katonát, kinek nincsen közös sírja.
A holnap rég nem itt van, két utcával balra,
Végre hánytam egyet, jöhet még egy Kafka,
Érkezzen már valaki, ki befogja a számat,
Belelóg a hajam, hátra lépek hármat.
Eltörött a doboz, hol a darazsakat tartom,
Órák múlva már csak szőrös lábú sanzon,
Énekesnők s bájaik járnak velem táncot,
Üvöltik a nevemet: mi bajod van, Márton?
Refr.
Ismét csak kiszívta minden gondolatom,
Nem hagy semmit nekem, elmegy, én meg hagyom.
Vigye el magával az a szőke hajú gyermek,
A rókát itt hagyhatja, a rádiója serceg.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
