


| Előadó: | Geszti Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Puskás Ádám Dániel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | pop-rap |
| Címkék: | Keressük! |

Felszállok a tudatalattira.
Megy magától el a világtól.
Nagy zajt nem csinál.
A terminál a semmin áll.
Mikor az anyajegy lejár,
az ember leszáll.
Ha már ebben nem,
Hát, nem hiszem,
hogy összefutsz velem
egy másik életben.
Hiszen elemi rész vagyok,
az atomok tánca,
vakációzó vaksi gén,
Lélegzek, eléget a lélegzet,
gyilkosom egy van, az oxigén.
De hiszem: túlnövök a képleten,
hiszem: egy meg egy lehet végtelen,
Óriás lehetek, glóriás,
ki verset farag egy rizsszemen.
Hiszek egy emberben,
hiszek egy otthonban,
Akiben szeretet lakik,
az otthon van.
Kavicsra festek csillagot,
Ha eltűnök, emlékbe megkapod.
Hiszek egy országban.
Sok országban hiszek.
Nem fakasztok vizet,
de tüzet rakok tízet.
Hiszek a csodákban,
amiket te meg én csinálunk,
Ebbe’ minálunk nincs jobb,
ez a mi álmunk,
Hát fújjuk a harsonát,
ha rajta törpeség harsog át!
Hiszek az angyalokban.
Léteznek.
Kipirult szívvel érkeznek.
Sose fékeznek, kacagnak.
Letérdelek.
A karomba szaladnak.
Megérintem a szárnyukat,
pedig látod, nincs is rajtuk.
Maszatos dicsőség ölel át:
én vagyok az apjuk.
Hiszek egy emberben,
hiszek egy otthonban,
Akiben szeretet lakik,
az otthon van.
Kavicsra festek csillagot,
Ha eltűnök, emlékbe megkapod.
Hiszek egy emberben,
hiszek egy otthonban,
Akiben szeretet lakik,
az otthon van.
Hiszek egy emberben,
hiszek egy otthonban,
Akiben szeretet lakik,
az otthon van.
Kavicsra festek csillagot,
Ha eltűnök, emlékbe megkapod.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.