|
|
|
| Előadó: | Gyík zenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy Viktor |
|
Nagy Viktor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Fodros patakon, bömbölő zenegép
ott megy, fütyülés, rázza a fenekét.
Indul a vonat, kattog a kereke.
Boltban sorban áll, mellén a gyereke.
Véres iszapon, városi gyerekek,
Röntgen, repedés, orvosi leletek.
Tam-tam a szívem, elszórva fizetés,
Egy nagy levegő, nyugtató lihegés.
Adjál nekem is! Kell még valami!
Koldul a DNS, probléma alaki.
Massza az éter, baszva ma éjjel.
Fény felé tartod, ott van a vízjel.
Kösd meg a vizeket, hízzon a disznó,
Lószar a rendszer, ostoba diszkó,
Táncol az első, lődd le, ne fájjon.
Hajnali öt van, fekszem az ágyon.
Fagyöngyök ülnek, széltől kopasz fákon,
Gyerekrajz valóság, télszagú ákombákom.
Köszönöm az égnek, hogy átlépek ezeken.
Négy-öt vonallal megrajzolt teremen,
Mellettem kéjesen sóhajt a szerelem,
Az egyszerű pontot, térben elhelyezem.
Adj nekem levegőt, szorítsd a lepedőt,
Stresszlabda öklökkel markolod az időt.
Engedd el, had vigyék barázdaviharok,
Ökrökkel huzatod, ne tudják, ki vagyok.
Csapj oda: -Hé, Te! Ülj a szekérre!
Papírral fogd fel, tinta a vére.
Örök vagy múlandó, egyszerű pillanat.
Megjött a távirat, végre már írt a Nap.
Holnap kiirtanak, firkáló pirkadat.
Aprócska kártyán, felgyűlő több adat.
Fejemben villámgyors gyíkokat kergetek,
Lenyugszom, csak hagyom, fényre kiüljenek.
Fagyöngyök ülnek széltől kopasz fákon,
Gyerekrajz valóság, télszagú ákombákom.
Aki dudás akar lenni,
Pokolra kell annak menni,
Ott kell annak megtanulni,
hogyan kell a dudát fújni.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
