


| Előadó: | Xantus Barbara |
|---|---|
| Album: | Barbara |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:24 |
| Szövegírók: |
Szurdi Miklós |
|
Döme Zsolt |
|
| Kiadó: | Zebra |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |

Úgy fekszem az ágyon
Hogy még a takaró is lecsúszik a vállamon
Hé, látod, hogy fázom
Vagy mi az a kis remegés a hangomon
Az ajtóban állsz
Nem jössz, csak vársz
És a szemedben látom
Hogy úgy fekszem az ágyon
Mintha nem lenne rajtam semmi sem.
Hé! Csukd be az ajtót
Magad után, ha biztos, hogy így akarod
Vagy menj és mondd azt, hogy volt jobb
Vagy gyere már és simítsd meg a takarót
A földön a ruhám
Szerteszét valahány
Ugye nem vagyok rendes lány
Mert úgy fekszem az ágyon
Hogy tudod, hogy nincs rajtam semmi sem
De ha hozzád érek, hozzám érsz
Ha valamit kérek, valamit kérsz
Ha aludni térek, aludni térsz
S álmodban átölelsz
De ha hozzád érek, hozzám érsz
Ha valamit kérek, valamit kérsz
Ha aludni térek, aludni térsz
Álmodban átölelsz, néha álmomban átölelsz
Igen álmunkban átölelsz
Ugye ha hozzád érek, hozzám érsz
Ha valamit kérek, valamit kérsz
Ha aludni térek, aludni térsz
S álmodban átölelsz
Ugye ha hozzád érek, hozzám érsz
Ha valamit kérek, valamit kérsz
Ha aludni térek, aludni térsz
S álmodban átölelsz
Néha álmomban átölelsz
Igen álmunkban átölelsz
Úgy fekszem az ágyon,
Hogy még a falon a kép is elpirul
Hé! Ne hidd, hogy játszom
Még sose néztem ilyen ártatlanul
A földön a ruhám
A legeslegszebb ruhám
Tudom, nem vagyok rendes lány
Mert úgy fekszem az ágyon
Hogy tudod, hogy nincs rajtam semmi sem
Hogy tudom, hogy tudod, hogy tudom
Hogy tudod, hogy tudom, hogy hé...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.