|
|
|
|
|
| Előadó: | Sajnarana |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nyári hajnalon, arra gondolok,
Hogy nekem ez a béke, így elég.
Mikor a napfény lassan az árnyat,
Maga előtt tolva, a lábaimig elér.
Tapírom köszönt, piha ormánya,
A tenyerembe tapad.
A vén fűz fölém hajol, és míg teázunk,
Oly hűs árnyad ad.
Tanya, napfény, állatok körbe,
Vesz engem, és óvó sövény takar.
A külvilág kusza keze ide nem ér el,
Bár folyton ott kapar.
A kapumon felhasad, nyirkos bőre,
A vadrózsatöviseinek nyomán.
De a barátnak tárva, öblösen várva,
Hogy belép rajta, Gyere komám!
Tapírom köszönt, puha ormánya,
A tenyerünkbe tapad.
A vén fűz fölénk hajol, és míg borozunk,
Baromi jó hűs árnyat ad.
Kimegyek, kaszálok a kecskéknek,
Barna leszek és nem kövér.
A pengém suhan, a pitypang zuhan,
A leguánoknak is jut élég.
A gyerekek játszanak kinn a napon,
Hajuk kiszőkült, lábuk csupasz.
A falról nézzük a néger lánnyal,
Ki a szívemhez rég talált egy utat.
Nyári hajnalon, arra gondolok,
Hogy nekem ez a béke, pont elég.
Mikor a napfény lassan az árnyat,
Maga előtt tolva, a lábaimig elér.
Tapírom köszönt, piha ormánya,
A tenyerünkbe tapad.
A vén fűz fölénk hajol, és míg teázunk,
Oly hűs árnyad ad.
Kínai keserű fű közt haladok,
A tornác felé, hol víg alakok.
Mozognak a boltívek alatt,
Én is odamegyek és jó pacalt falok.
Saját sajtomat eszem,
A magunk borát iszom.
Azt kell mondjam, hogy ezt az életet,
És ezt, és ezt, kurvára bírom.
Nyári hajnalon, arra gondolok,
Hogy nekem ez a béke, pont elég.
Mikor a napfény lassan az árnyat,
Maga előtt tolva, a lábaimig elér.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
