|
|
|
| Előadó: | Rozsos István (közr. Géczi Dorottya) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gerényi Tibor |
|
Tardos Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Duett |
| Címkék: | Keressük! |
Gyere, menjünk fel hozzám!
Nem megyek fel.
De jönnöd kell!
Jaj, ne kívánd ezt!
De hisz esni kezd.
És mért menjek fel?
Fent jobb, higgyed el!
Úgy félek, jaj!
Nyugodj meg, nem lesz itt semmi baj.
De megszid majd jó anyám.
És én ázzak meg talán?
Ha meglát egy szomszédod...
Nem lát meg, légy nyugodt!
Jaj, ne hívj, én úgysem megyek fel.
Néked inkább nátha kell.
Jaj, maradjunk itt!
De hisz úgy esik.
A levegőn jobb.
Nézd már, hogy zuhog.
Itt maradunk, kész.
Kész meghűlés.
Későre jár.
Én csurom víz vagyok már.
Hát bújj hozzám közelebb!
Tényleg, így melegebb.
Most jutalmul itt a szám.
Győztél, kis boszorkány.
Mert jó voltál, most csókot adok.
S közben én náthát kapok.
Ugye, jó itt lenn?
Kár, hogy úgy esik.
S ez nékünk jólesik.
Persze női egyenjogúság van.
Mért ne lehetne ez fordítva is?
Igazad van.
Gyere, menjünk fel hozzám!...
... Kár, hogy úgy esik.
S ez nékem jólesik.
S ez nékem jólesik.
S ez nékünk jól esik.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
