|
|
|
| Előadó: | Kispál és a Borz |
|---|---|
| Album: | Bandi a hegyről |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lovasi András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Universal Music Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hát szóval...
Búcsúzó Nap fényébe' fekszünk,
végtelenül nincsen kiírtva belőlünk,
az érzés, nincsen megírva, nem érdekes,
azért nincsen, mert ami érdekes,
megvan írva minden.
Szóval a búcsúzó Nap fényébe' fekszünk,
darus autóval húzattuk fel ágyastul magunk,
a Nap elé, hogy süssön telibe,
ha lemegy a hülye, biztos diszkóba fog menni, mindenki,
de most még posztmodernül rávakuzunk a Napra,
nem ideges, megy át hidrogénből héliumba,
nem mondja, hogy ennyi, lekéne nekem menni,
a hülye Napja, csak szónélkül lemegy.
Szóval a búcsúzó Nap fényébe' fekszünk,
búsúló valaki nőm és várja a holdat,
nézek rá, ő meg: Mondjad!
Kérdezem, mi a baja,
mindig ezt kérdezem,
ő meg mindig azt mondja: Semmi nincsen.
Hát persze, mert ami érdekes az megvan írva minden,
ugye azért nincsen, nem azért válaszolja,
hanem azért, mert megvan minden baszva.
Hűaha...
Ja, azért is hagyja.
Hagyja, sőt akarja,
valami basztassa.
Abból látszik, hogy él,
abból látszik, hogy él.
Na ne hülyéskedjél!
Igen, abból látszik, hogy él
és élés közben nem henyél.
A búcsúzó Nap fényébe' fekszünk,
végtelenül nincsen kiírtva belőlünk az érzés,
nincsen megírva, azért nincsen,
mert ami érdekes, megvan írva minden, de minden, de minden...
Szóval a búcsúzó Nap fényébe' fekszünk,
darus autóval húzattuk fel ágyastul magunk
a Nap elé, hogy süssön telibe,
ha lemegy a hülye, biztos diszkóba fogunk menni,
mint mindenki,
de most még posztmodernül rávakuzunk a Napra,
nem ideges, megy át hidrogénből héliumba,
nem mondja, hogy ennyi,
lekéne nekem menni,
a hülye Napja csak szónélkül lemegy.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
