|
|
|
| Előadó: | Kaláka |
|---|---|
| Album: | Boldog, szomorú dal - Koncertlemez a huszadik születésnapra |
| Megjelenés: | 1989 |
| Hossz: | 8:55 |
| Szövegírók: |
Arany János |
|
Huzella Péter |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | megzenésített vers |
| Címkék: | Keressük! |
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.
Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?
Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.
S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.
Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.
Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;
S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.
Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszi bárd!
Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.
"Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!
Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!"
Máglyára! el! igen kemény -
Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifjú bárd.
"Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.
Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!..."
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.
De vakmerőn s hivatlanul
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez ige hallatik:
"Elhullt csatában a derék -
No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.
Emléke sír a lanton még -
No halld meg Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd."
Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegül,
Minden velsz énekest!
Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. -
S Edward király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se bírta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -
Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!
Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
"Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik."
Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma...
De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.
A hűség fogalmát jeleníti meg hét művész a SopronFest részeként vasárnap délután megnyitott A hűség városa című csoportos tárlaton a Liszt-központ Munkácsy termében.
A kiállításon Bereczki Kata, Bukta Imre, Ef Zámbó István, Labrosse Dániel, Sibitka Panni, Soós Nóra és Weiler Péter mutatják be közel hetven alkotásaikat.
Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége megnyitó beszédében azt mondta, hogy a tárlat egyik vezérfonala a hűség, Sopronra, mint a leghűségesebb városra utalva.
Ugyanakkor a kiállításon felvetődik a kérdés, hogy mit is jelent a hűség. Állhatatos kitartást valaki, vagy valami mellett, hűség Istenhez, emberhez, a hazához, a közösséghez, értékekhez, eszmékhez, vagy önmagunkhoz.
Az egyre radikálisabb felfogásban értelmezett szabadság korában ma már nem magától értetendő érték a hűség. Minden műalkotás, különösen a kortárs, tükröt tart elénk, reflektálnak a világra, korra, a környezetre és saját magunkra. Mindez tanulságosabb és kifejezőbb, mint bármilyen újságcikk, vagy művészeti elemzés - fogalmazott.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy Sopron azért kapta meg a leghűségesebb város (Civitas fidelissima) címet, mert az 1921. évi népszavazáson a Magyarországhoz tartozás mellett döntöttek az emberek.
Ez akkor azt jelentette, hogy az emberek szerint van remény, van holnap. Ez egy világraszóló pillanat volt és meghatározó Sopron identitására azóta is, a város kultúrájának részévé vált - mondta.
Farkas Ciprián ezt követően polgármesteri elismerő oklevelet adott át Ef Zámbó István Munkácsy-díjas művésznek, akinek szobor székei a város utcáin, terein és éttermek teraszain emlékeztetik a látogatókat arra, hogy korábban milyen zenei világsztárok fordultak meg Sopronban.
Fülöp Zoltán, a SopronFest egyik alapítója elmondta, hogy a tárlat valamennyi kiállítója vállalta, hogy május 16. és 19. között a Várkerületen a Mária-szobornál egy-egy nagyméretű, szív formájú installációt készít, ami szintén a hűség fogalmát dolgozza fel.
Bukta Imre és Soós Nóra alkotásai már elkészültek, azok a kiállítás megnyitóján már láthatók voltak.
Az alkotások a SopronFest alapítóinak szándéka szerint Sopronban maradnak, a cél az, hogy helyi vállalkozók, művészetet kedvelők megvásárolják, az értékesítésből származó bevételt pedig jótékony célra fordítják a művészek.
Lobenwein Norbert, a SopronFest másik alapítója arról beszélt, hogy a programsorozat szombaton elkezdődött és május 19-ig tart. Városszerte 75 helyszínen mintegy 300 program várja a látogatókat, köztük harminc kiállítás.
A hűség városa című csoportos tárlat május 20-ig ingyenesen látogatható, a művészek több alkalommal tárlatvezetést is tartanak.
Fotó: SopronFest
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
