|
|
|
| Előadó: | Kaláka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kányádi Sándor Radványi Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy, hogy nem, de egyszer Kolozsvárra jövet
Elveszett az úton, el a török követ.
Pedig egyenest az isztambuli öreg
Szultántól jött volna, ha megjön a követ,
Fényes kísérettel, ahogyan csak jöhet
Konstantinápolyból egy szultáni követ.
Födte a lovát is selyem brokát szövet,
Bíborban, bársonyban lovagolt a követ.
Turbánjára forgót, derekára övet
A fényes szultántól kapott volt a követ.
Csillogtatta a Nap a sok drágakövet,
Éjszaka sem veszhet el egy ilyen követ!
Mégis, amint mondják, Enyed táján jövet
Kámforrá változott, odalett a követ.
Telt-múlt az idõ, s a szultánnak szöget
Ütött a fejébe: Hova lett a követ?
Se híre, se hamva! kerékbe is töret
Mindenkit, ha elé nem kerül a követ.
Halál fia, aki parancsot nem követ,
Reggelre meglegyen az elveszett követ!
Agák, bégek, basák, ki csak számbajöhet,
Indultak keresni, hol lehet a követ.
Jöttek dérrel-durral. Enyed táján jövet
Kámforrá változtak, akárcsak a követ.
Dühbe jött a szultán: Biztosan egy követ
Fújnak a piszkosak, s a hóhányó követ.
Együtt szedik ezek a tejrõl a fölet,
De jaj nektek, agák, bégek, basák, követ!
Azzal lóra pattant, jött, ahogyan jöhet,
Maga a nagy szultán, nem holmi kis követ.
Pompáját leírni fölösleges szöveg,
Koldusnak látszana mellette a követ.
Jött hát, s mit ad Allah? Enyed táján jövet
Eltûnt a szultán is, akárcsak a követ.
Így a mai napig nem tudjuk, az öreg
Szultántól mi hírrel jött volna a követ.
Hódolatot kívánt, vagy csak arany övet?
Ónkupát szegõdni jött volna a követ?
Hódoltatni ide ugyan jönni jöhet,
De amit kap, aztán viheti a követ!
Vihetné, de hol van? Enyed táján jövet
El mégsem párolgott kámforként a követ.
Gördítsük le hát a titokról a - követ!
Vénséges vén pince mélyén ült a követ.
Az történt ugyanis, Enyedre béjövet
Szörnyen megszomjazott, s vizet kért a követ.
De vízzel Enyeden, ó, nagyságos követ,
Akkor sem kínáljuk, ha kerékbe töret!
Kortyolt egyet-kettõt, de minthogyha tüzet,
Lett a bortól egyre szomjasabb a követ.
Lement a pincébe... Elég is a szöveg.
Még most is ott iszik az elveszett követ.
Agák, bégek, basák, ki csak számbajöhet,
Jutottak a nyomon, ahová a követ.
Ott van a szultán is, azt fújja az öreg:
Tudtam én, hogy egyszer megkerül a követ!
Én is majd folytatom egyrímû versemet,
Mikor Kolozsvárra érkezik a követ.
Én is majd folytatom egyrímû versemet,
Mikor Kolozsvárra érkezik a követ.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
