|
|
|
| Előadó: | Dánielfy Gergő és az Utazók |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ezt a verset még neked
Ezt a verset megint neked
Ezt a verset mindig neked
Ebben a versben te vagy a rím
Ezt a verset utoljára
Ezt a verset először
Ez is beáll a többi sorába
Ez a vers egy legelő
Ebben a repben erről a lányról még csak szó se essen
Csak bámulom a templom tornyot ugye őt elfeledtem
Nem feledtem el, mert minden sarkon ez szól
Van az a híres da,l minek a címe maradok távol
De maradni hogy is kelljen, ha nem érzem jól magam
Írtam neked egy dalt, miben megmutattam önmagam
A cseresznye ízű szádat tudod te voltál az az egy
Kinél mindig paráztam, hogy a mondatom vége vajon merre megy
Na de nem úgy, mint Madách Imre tragédiájában
Élnem kell és nem tudok mást, védjeggyé vált ez nálam
Szóval ott tartottam, boldog voltam míg rád nem találtam
Míg jött az első SMS, hogy ,,várlak a hálószobámban’’
Van egy ötletem előtte ismerjük meg egymást
A szexen kívül szeretnék mutatni előtte valami mást
Hogy én ki vagyok és te ki vagy, tudod előttem nincsen példa
Nem tanítottak meg arra, hogy fiam
.... össze-vissza
Ezt a verset még neked
Ezt a verset megint neked
Ezt a verset mindig neked
Ebben a versben te vagy a rím
Ezt a verset utoljára
Ezt a verset először
Ez is beáll a többi sorába
Ez a vers egy legelő
Helló kedves naplóm elmondanám fáj a szívem
Fáj a toll mi kezembe foly és sírva rí a rímem
Nem kellettem oly sokáig csak egy pillanatra
Míg jött a zakós rendező és ölébe kapta
Na de nem kellett őt győzködni, mert az Isten adta
Az utat, ami fordítva jár a létra megy fel rajta
Szép a beszéd és szép a tánc és szép a mondat vége
A mással hangzók törvényével én se szállnék ringbe
Minden megvan az ami kell, hogy kiöntsd majd a szíved
A színpadon majd remélem átérzed, amit én most érzek
Érzem a bút és érzem a jót és érzem a fájdalmas perceket
Érzem a boldogságot is, mit álmomban csak képzelek
Érzem a férfit, kinek az ingjén ott van már az illatos
Tudd meg, hogy te voltál nekem, de mindegy ezt is eljátszhatod
A fa szerepében, ott lesz az én nevem
Inkább kivágom magam, mert te vagy a gyökerem
Ezt a verset még neked
Ezt a verset megint neked
Ezt a verset mindig neked
Ebben a versben te vagy a rím
Ezt a verset utoljára
Ezt a verset először
Ez is beáll a többi sorába
Ez a vers egy legelő
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
