|
|
|
| Előadó: | Mc BestBoy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szöveg 1
Annyira nehéz, nélküle minden,
Hogy látom mégegyszer, ebben kell hinnem
A fájdalom súlyt, a harag meg táplál,
Emlékezz kérlek mikor még láttál,
Bennünk az élet, mert az emlék az itt,
Bízunk menyország új élet hit
Menni kell tudom, de nem mindegy ki megy.
Lecsuktad szemed, de kérlek hogy ébredj,
Nevetnék ha lehetne, de inkább sírok,
Boldog lehetnék, de nem bírok,
A fájdalom bennem, annyira kínoz,
Az élet nélküle, nem tudom mit hoz,
Távoznak a jók, és marad a rossz,
Ha te itt lennél nem lenne káosz,
Nem akarta senki, hogy mama távozz
Gyere vissza, az unokádhoz.
Refrén 2x.
Minden egyes tinta, mi átüti a füzetem,
Annyira hiányzol, mama neked üzenek,
Hiányod a mainapig, a szívembe vésve,
Az üzenet küldve, remélem nem késve,
"bocsánat ha most, de nehéz volt eddig.!"
Szöveg 2
Nehéz volt a reggel, üres volt az éjszaka,
Elment a mamám, a legrosszabb évszaka,
Volt a hónapnak, mikor elvitte,
Tőlem akit szeretek, maradt a hite,
maradtam jéghideg, mért pont az enyém,
Ez volt a kérdés, maradt egy remény,
Hogy fent van az égbe, akit úgy szeretek,
Eltelt egy hónap, de még szenvedek,
Gondolok rád, és mindenki más,
Ezután egy év, sok volt a változás,
az emléked fáj, tudom így is marad,
De itt a szívembe Örökre itt vagy,
jól érzed magad?
Ott ahol most vagy? Vissza jönnél hozzám?
Folytonos kérdések, örömet okoznál,
Ha egyszer is láthatnálak, számomra öröm lenne..." A bánatom tönkre tenne,
a szívem utánad menne...,
"Az eszem nem engedne," és tudom hogy te se,
távol és messze,
legyél a szívem én leszek a kulcsa,
Az emleked itt, legyél a csúcsa.
Szöveg 3
Mindenki temet, mindenki gyászol,
Tudom hogy vigyázol, valahol máshol,
A legnagyobb bajba fogtad a kezem,
Mégse lehet, a mamám itt velem,
bocsánat ha most, de nehéz volt eddig,
Nélküled a szívemet, újra megsebzik,
a szívem se tud, nélküled dobogni,
Elhagyott a legjobb, nemtudunk csak zokogni,
Hogy nem lehetsz itt, a legfájóbb pont,
De mindenki másnak ha elveszített egy rokont,
Nem mondom neked, hogy mama viszlát,
Én nélküled soha, nem látnék tisztán,
Nélküled nehéz, a múlt és a jelen,
senki nem feled, itt leszel velem,
mindenki szomorú, mert nem lehet veled,
De örökké megmarad, a szívükbe a neved.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
