Előadó: | A Pál utcai fiúk (musical) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Geszti Péter |
Dés László |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Musical |
Címkék: | Keressük! |
Felveszem a vörös ingem. - Ingem!
Hogy az öreg Isten letekintsen. - Kintsen!
Hogy nékem csak ide intsen. - Intsen!
Hogy lássa, bennem hiba nincsen. - Nincsen!
Bajtárs, a kedvem jó, szálljon az énekszó,
Hadd zúgja, mi a célunk! - Célunk!
Bajtárs, a zászlóra, esküdj, de becsszóra,
A tett lesz a mi acélunk. - Acélunk!
Egy tábor, egy tábornok egysége eggyé forrott,
Egyszerre, mindenkorra. - Korra!
Gyávák, ma reszkethettek! Mindenki kap majd egyet,
Álljatok csak be a sorba. - Sorba!
Bajtárs a hátország bennünk a bátorság,
Vár ránk a menetoszlop. - Oszlop!
Bajtárs, csak induljunk, már meg ne forduljunk,
A sors újra lapot osztott! - Osztott!
Lesz még az ingem tépett, lesz még, de vígan lépek.
Ámul a csatatér is. - Tér is!
Lesz még a város lázas, lesz még a tér is tágas,
Lesz még, de csak azért is. - Zért is!
Bajtárs, a döntés ez: másféle dörgés lesz,
Ha végzünk a viadallal. Dallal!
Bajtárs, ez így lesz jó, lesz még piros a hó.
Lesz még vörös a haj-, lesz még vörös a haj-,
lesz még vörös a hajnal.
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.