Mondd, miért engem bántasz
Ezzel magadnak ártasz
Mindent elrontott
Ez a féltékeny világ
Ha megérkezik a siker,
rád mosolyog majd az égbolt
De mindig lesz valaki,
aki a sikeredért olt
Gyere figyelj ide,
megmutatom miért pont
A féltékenységtől van,
hogy az ember belül félholt
Ez a mocsok világ olyan,
mint egy bárka
Összevagyunk zárva,
és egymást szurkáljuk hátba
Ugyanannyit érünk,
mondd meg mit számít a márka
Az irigy mentalitás lett
az emberiség átka
Milyen cipő,
milyen verda, mennyi kess
Érdekes, kit érdekel az,
hogy ki és mit keres
Hogy ki mennyire sikeres
Amíg beteges a világ,
és ez totálisan hiteles
Azt akarom mondani,
hogy vesszen el az érdek
Ne kopjanak a térdek
De kopjanak a férgek le
És tegye fel a kezét mindenki,
aki a dumámat megértette
Mondd, miért engem bántasz
Ezzel magadnak ártasz
Mindent elrontott
Ez a féltékeny világ
Vérben forgó szemek nézik,
azt, ahogyan kinősz
A rosszakarók azt a napot
várják, mikor kidőlsz
De az nevet a végén
majd, aki győz
És sírni fog az összes,
aki nem csípi, hogy kitörsz
De te mész,
élni akarsz, kell a pénz
Amíg mindenkit
a féltékeny világ felemészt
De csak felerészben egész
Amíg nincs egy szempár,
ami az utadba nagyítóval belenéz
És ez a világ az, amit ti éltek
A sikertelenségetektől féltek,
mindenkit elítéltek
Ez vétek, azt hiszitek
semennyit sem értek
Tévedtek, de tényleg
Mondd, miért nem
tűnik el az érdek
A szívetekből végleg,
és álltok fel végre
Mert menni kell még,
de csak addig ameddig
Ennek a féltékeny világnak
majd egyszer nem lesz vége
Mondd, miért engem bántasz
Ezzel magadnak ártasz
Mindent elrontott
Ez a féltékeny világ
Hiába mondod, tudom
ez a világ megromlott
Hiába mondod, változz,
hogy ne kelljen megszoknod
Hiába mondod, tudom
ez a világ megromlott
Hiába mondod...
Mondd, miért engem bántasz
Ezzel magadnak ártasz
Mindent elrontott
Ez a féltékeny világ
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM