|
|
|
| Előadó: | Cibbah |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro:
"Fiatal korúnkban oda adjuk az egészségűnket hogy pénzünk legyen,
Illetve idősebb korunkban oda adjuk a pénzünket hogy egészségűnk legyen."
"C" a cél amit el fogok érni
"I" Az Isten kiben mindig fogok hinni
"B" a biznisz,a kezemen a bilincs
Ha elbasztál valamit,kegyelem az itt nincs
"A" az a város ahol élek
De nem félek,csak nézek és lépek
"H" a hűség és erröl ennyit
Ha meghalok a temetésre nem várok senkit
Tesókám figyelj egy percre ide,
Szerinted az rendben van hogy másnak a hite
Vezeti az úton és nem veszi észre
A többi dolgot és igya magát készre
Minden este hétről hétre
Eltaszitja azt aki minden meg tenne érte
De nem borulok tértdre bármi is legyen
A célomért átmászok bármekkora hegyen
Mondjad hogy mi legyen élet vagy halál
Majd elfogadom magamat egyszer talán
Lehet hogy el talál a jövőben egy töltény
Élek amig elék és aztán jön az örvény
Nem érdekel a törvény,van saját szabályom
Amivel átjutok minden akadályon
Nem kell hogy zabáljon senki ha nem akar
Mutasd hogy ki vagy mert az álarc el takar
"C" a cél amit el fogok érni
"I" Az Isten kiben mindig fogok hinni
"B" a biznisz,a kezemen a bilincs
Ha elbasztál valamit,kegyelem az itt nincs
"A" az a város ahol élek
De nem félek,csak nézek és lépek
"H" a hűség és erröl ennyit
Ha meghalok a temetésre nem várok senkit
Engem nem zavart soha ha mások azt mondták
Hogy nem tetszik mit csinálok és a zeném le szólták
Magukat hordták le nem is engem
Mert tudom hogy másoknak is tetszik a szlengem
Hogy nem tetszik? Rendben nem kezdünk harcba
Ha ok nélkül baszogatsz,hát akkor menj a faszba
Nem hagyok a szarba senkit....
De ha meghalok a siromra kapok virágot ? De mennyit ?
Tudom hogy mindenki teli van tervekkel
De én meg teremtem magamnak ami kell
Van amit tudni kell,van amit kéne
Van hogy az embernek nincs semmi reménye
De nekem nem fogy el soha a kedvem
Cibbah már húsz éves,de lesz még negyven
Egy az egyben jövök és maradok
Mindent meg ragatok,és csak haladok
"C" a cél amit el fogok érni
"I" Az Isten kiben mindig fogok hinni
"B" a biznisz,a kezemen a bilincs
Ha elbasztál valamit,kegyelem az itt nincs
"A" az a város ahol élek
De nem félek,csak nézek és lépek
"H" a hűség és erröl ennyit
Ha meghalok a temetésre nem várok senkit(2x)
- Azt hiszem 2016-ban, még jóval az előző lemezem (You And The World) megjelenése előtt jött az ötlet, hogy a következő album miről fog szólni. Elkezdtem dalokat írni azokról a helyekről ahová eddigi életem során fújt a szél és fontos helyszínei voltak ennek a Kalandnak, aminek mostanra 34 éve, hogy részese vagyok - fogalmazott Gery.
A most megjelent dal és klip a #Budapest150-re készült. Egy pörgős, néhol abszurd sztori, Budapest legszebb részeivel.
A Budapest Dal II. szövegét itt találjátok.
- A Budapest Dal egy igazi nyárindító szám, a legfrissebb lemezemről, a The Journey-ről. Készítettünk hozzá egy sztoris klipet, a Színház- És- Filmművészeti Egyetem támogatásával. Sok országban megfordultam az elmúlt 10 évben. A the Journey lemez ezeket az éveket foglalja össze.
Amikor az ember külföldön él, sok az új élmény… de jó esetben mindig van azért valamilyen szintű honvágy az emberben. Nekem a barátok, csald és a kultúra ami a nyelvet is magába foglalja hiànyoztak nagyon. Más a nyelv, más a közeg mások még a poénok is… ez jó, de egy idő után valami hiányzik. A BUDAPEST DAL valami kis ízelítőt és életerzést ad, amire örömmel kacsint vissza az ember, bármerre is jár a világban - részletezte az előadó.
Riba Gery további dalszövegei itt.
A ‘ THE JOURNEY’ LP-ről
Személyes ihletettségű a rajta szereplő összes dal. A koncepció pedig, hogy a dalok többsège egy-egy helyről szól, ami közel áll a szívemhez és ahol volt szerencsém élni rövidebb vagy hosszabb ideig. Így van dal, ami a Norvégiában eltöltött időszakomat dolgozza fel, egy másik szól az angliai Bristol városáról, egy harmadik pedig Amerikai élményeimet meséli el.
Riba Gery további dalait itt tudjátok meghallgatni.
Fotó: Riba Gery
