|
|
|
| Előadó: | ÉSTE |
|---|---|
| Album: | A bolond, a majom, én ÉS TE? |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:57 |
| Szövegírók: |
Trócsányi Gergely |
|
Süle Zsolt |
|
| Kiadó: | GrundRecords |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az első tízben
Még el se hittem
Ez az élmény nem tart örökké
Az iskolában
Mint általában
A lányokat már szépnek láttam
Húsz voltam akkor
Bandázni jártunk
Ami tiltott mindent kipróbáltunk
Szabadott szeretni
Két végén égni
Hétvégén több csajjal k*félni
Itt a második X
De még semmi se fix
Csak a halál biztos, na meg a sarki rendőr
Eljött a harminc
És úgy lepörgött
Ezen már más is meglepődött
Világot láttunk
Filmet csináltunk
A labda itt pattogott nálunk
Itt a harmadik X
De még semmi se fix
Csak a halál biztos meg a szegénység
Negyvennél járok
Asszonyra várok
Elkoptak mind a jó barátok
Ájulunk éjjel
Rohanunk nappal
Sajnos már nem bírunk magukkal
Fogyasztók lettünk
Meg kellet venni
Szomszédnak van, jár nekünk ennyi
Aztán ha válunk
Mondd, mit találunk
A lomok között térdig járunk
Itt a negyedik X
De még semmi se fix
Csak a halál biztos meg a reménység
Ötven, ha lennék
Kertet szeretnék
A gyerekkel gyümölcsöt is szednék
Orvosra várva
Csontom, ha reccsen
Azt mondja, borral kezelgessem
Itt az ötödik X
De már semmi se fix
Csak a halál biztos, de hol van még
Lesz az még hatvan
Mondom magamban
Írok egy könyvet, ha lesz időm
A régi srácok
Eljönnek újra
Belecsapunk majd a rozsdás húrba
Itt a hatodik X
De már semmi se fix
A halál se biztos már csak az öregség
Vén kecske hetven
De minden rendben
Időnként ízlik még a só
Bölcs gondolattal
Szelíd szavakkal
Minden napunk mindenható
Itt a hetedik X
De már semmi se fix
És nem biztos már a merevség
Ajándék nyolcvan
Unoka meg három
Tudom, mit tennék idén nyáron
Utaznék párat
Csak lazán csendben
Ha menni kell, még elvihessem
Ezt a képet kaptam
Jól itt maradtam
Viszlát, világ, ha elolvadtam
Itt a nyolcadik X
Na, mondd mi a fix
Csak a harang szól majd a lelkemért
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
