|
|
|
| Előadó: | New Dead Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az ébresztőóra nem ismer irgalmat
a gépek már várnak és oly' sokan vannak
ábrándozás átszállásra várva
metrókocsikkal indul a halálba
néhány rossz hír mellészegődik társul:
értéke csökken, míg az élet drágul
fém sikít fémen, neonfényben
a félelem keltett és az is tart ébren
jó lenne mindent félretenni
azt mondják új kor, de minden a régi:
a tervek elhalnak a falak között
félig a mélyben, félig a föld felett
a halott város megremeg
a napnak vége- túlélte
még ha száz ígéretet is szegett meg érte
hideg az este, kihűl az étel
idő nem jut már az ölelésre
álmatlan álom, még nincs vége a hétnek
kísért a ragaszkodó hiányérzet
álmatlan álom, még nincs vége a hétnek
öt napot vár rá, két nap az élet
túl sokan vannak - egymásba kapaszkodnak - nincs menekvés...
mégis vágynak, fogadkoznak
de karjaikból ritkán válnak szárnyak
nyughatatlan álmaikban minden lángol
"csak adj még pár évet, meglásd, talpra állok
létrát formálok álmaimból!"
de a tervek elhalnak mind
és nem marad miben hinni
és az idő magába zár...
gyereksírás
vérből lett új élet
tőle várja a választ
hogy adjon valami értelmet
a hétköznapok végtelen rohamának
az előtte álló nehéz éveknek
száz téllel később már megfakult minden
a tervek elhaltak, elkoptak a gépben
ábrándozás a postásra várva
válaszok nélkül indul a halálba
nem vár csodákat, ereje fogytán
de nem veszti élét a csalódottság
kopnak a csontok, semmi sincs ingyen
nincs miben hinni, nincs mire várni
nincs miben hinni, HÁT LÁNGOLJON MINDEN!
"utolsó álmom valóra váltom
utolsó álmom.. lángoljon minden!"
bosszút forral
nagy műve készül
ideje menni
"emlékszel még, mikor fiatalok voltunk
és úgy hittük valami lesz majd belőlünk?
emlékszel még, milyen fiatalok voltunk,
látod mégis senkivé lettünk"
"csalódottság, gyújts lángot
a tűzből szülessen szebb kor!"
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
