|
|
|
Berba:
Vidám kölyök voltam mindig, de nemtudom
meddig tart még, mivan hogyha elbukom?
Fel tudom-e mutatni amiért felkelek naponta
fizetés havonta a habokba mit kapok ma?
Ja hát mit is kaphatnék?
Egy pillant és a szív hasad szét
Erősnek gyenge vagyok, de gyengének erős
Magamért vagyok a felelős
Vágyam a rapbe', vállveregetve törődöm bele
hogy a zene lett az életem összekötődöm vele
ágyam a csendbe váltom, látom az álmom, látod barátom
rendet teremtek mert volt egy látomásom
pénzért nem kell boldogság, inkább másét állom
ettől vagyok igazi a gödröt "átsétállom"
de lehet lemerülök, hogy feltöltődjek élnem kell
talpam alatt mélytenger, de megküzdök a jégheggyel
Rebi:
Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett?
Gyáva ember álmodni sem mer
Kell a szív, kell az ész is
Hinned kell, mégha félsz is
Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett?
Fájdalmadat százszor újraéled
Erős légy, muszáj lépned
Így ami fájt elmúlt régen
Bédé:
Néha nem ismerek magamra
kikattanva fújnám az ördögöt a falamra
nemtudom hogy mivan, nem számoltam a kamattal
Követelem a szépet, nem érem be pár falattal
borítóról ítélnek nem mutatom a belsőmet
napsütés volt akkor is amikor már az eső ment
rongyá áztam, éheztem és fáztam
dolgok mire nem vártam, megváltozott mit vágytam
nem bántam, nem bánom amit eddig tettem
sok mindent elvetettem persze, hogyha tehettem
örök nyomok a lelkemben mindig megmarad
tudod gyűlölöm azt ha valaki letagad
apró sebek néha eggyé válnak
igen az idő gyógyít, de a hegek még fájnak
próbálok lazítani, de mindig megfeszülök
olyan sráccá válok akit lassan már nem becsülök
nem az van amit akarok, nem az van amit szeretnék
a válogatós fajtámat, de ez ellen mit tehetnék?
régen úgy voltam hogy jól vagyok a bőrömben
mondjuk most is, de kéne változás a börtönben
ami bio, mindig látom nekem mi jó
de most nem, homály van a szememen
gondtalan gyermek, de az arcomon póker
ez az egész nehezen viselhető kóter
Berba:
Napokkal küzdök, heteket várok
Hónapokat állok, szívembe károk
Előttem árok, lelkemben álmok
kitudja hol járok, elmezavarodott lettem
egyszer jó kedvem van, a trében is
szeretlek még téged is, van hogy gyűlöllek, de
mi más lenne színes ebbe a szürkületbe
betűzd füzetbe a nevem hogy emlékezz rám!
Rebi:
emlékezz rám 3x
emlékezz rám 3x
Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett?
Gyáva ember álmodni sem mer
Kell a szív, kell az ész is
Hinned kell, mégha félsz is
Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett?
Fájdalmadat százszor újraéled
Erős légy, muszáj lépned
Így ami fájt elmúlt régen
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
