|
|
|
| Előadó: | Dr. Bobo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Orbán Tamás Bessenyei István Menczel Gábor |
|
Hauber Zsolt |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itt van a Holiday! Hű, de jó!
Én meg kérdezem, hogy hol van a tavalyi hó,
mikor a szívemet a szerelem úgy járta át,
mint a pipadohányillat a nagypapát.
Mivel Pesten egy este egy prágai csirke,
nyakigérő miniben, a szememet csípve
sétált be a szívembe a Váci utcán.
Domborodtak idomai feszülő cuccán.
Cseh volt a csajszi, én meg csehül voltam.
Hát odaléptem hozzá és ilyeneket szóltam,
hogy: „Parlais-vous francais?” „Ti gavarish pa ruski?”
Ő meg ilyeneket: „Hé, öreg, a gyufát ne húzd ki!”
Megtudtam, hogy magyarul tanul az édes,
hogy szereti a zenét, meg hogy szenvedélyes.
Csak az a baj, hogy holnap este haza fog menni,
és nem látom egy évig. Nincs mit tenni!
Egy éve várom már, hogy nyár legyen végre,
és felüljek a legelső prágai gépre.
Ahogy repülök az égen, már tisztán hallom,
hogy így szól hozzám angyali hangon:
JÓ REGGELT, DRÁGA!
ÉN VAGYOK A PRÁGAI LÁNY!
MÁR VÁRTAM RÁD!
JÓ REGGELT, PRÁGA!
SZÁRNYAKAT ADOTT A VÁGY,
HOGY RÁM TALÁLJ!
Repültem édes, ahogy csak tudtam.
300 napja már nem is aludtam,
csak néztem a falat, meg a Cseh Kettőt,
és nedvesre áztattam a zsebkendőt.
A rádióban üvöltött a Karel Gott,
én meg vertem a falat, hogy nem vagyok ott
még melletted. Na, meg mellesleg,
nem én adok ritmust a testednek.
De most let’s go, repül a gép.
Erre vártunk már nagyon rég!
Hey-ho! Leszállás!
Augusztusig nem lesz megállás.
Taxival mentem a házatokig,
de azt mondta a házmester: „Már nem lakik itt!”,
mivel férjhez mentél a tavalyi télen.
Mit akartam tőled, én már nem is értem?!
Csak ülök itt a főtéren, az aszfalton,
magam elé bámulok, és azt hajtom,
hogy én mekkora ökör, én mekkora állat!
Ahoj poplacsek! Leteper a bánat.
Nézzük meg a várost, ha már itt vagyok!
Talán küldenek egy másik nőt az angyalok,
és már nem lesz baj, hogy eltűntél,
ha így szól hozzám egy cseh tündér:
JÓ REGGELT, DRÁGA!
ÉN VAGYOK A PRÁGAI LÁNY!
MÁR VÁRTAM RÁD!
JÓ REGGELT, PRÁGA!
SZÁRNYAKAT ADOTT A VÁGY,
HOGY RÁM TALÁLJ!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
