|
|
|
Siska:
Nem csóválom a farkam,
ugatom a holdat amíg sír ez a dallam
Magamra maradtam, de a vérem ne vedd el,
mögöttem a falka hát ne bánts a kezeddel
Egy állat vagy ember, nem bűnbarát
A bolond rajtam vezeti le minden agybaját
Úgy esel nekem hogy esélyt sem kapok,
de soha nem felejtem el mert kutyából vagyok,
Minden kortársa szarok aki kezet emel,
Egy ilyen életet egy rühes kutya sem érdemel
Phat:
Csak a telihold meg a farkas vér,
Ami hajt de ne hajts el csak hallgass még
Siska:
Sírnak az Istenek, ha tépem a láncot,
egy ilyen elbaszott világot mond még ki látott?
Kutya egy élet, el sem hiszem amit látok,
de remélem a rappemmel a húsodba vágok
Phat:
Van hazám, de nincs otthonom
ott húzom meg magam ahol az nap tolom
Ha lemos az eső meg szárít a szél
Meleg a nyár kutya, hideg a tél nesze
Visszahoznám én bárkinek a botot,
ha nem a bordáim között landolna ahogy szokott
ott hagytam pár fogam, meg a fele bundám,
de volt pár spanom ők jártak csak csúnyán
Fogod? Fogod? A legtöbb teli nem ad
de a kaja, csövesnél az utsóból is marad egy
falat feles, sebekkel vagyok tele
helyettem csíra hegedű de neked szól a zene csak
csahol a krú, itt mindenki dzsukel,
az almot, a pedigreet a fajtát felejtsük el
egyszer és mindenkorra, az elkóborolt utcagyőztes ebadtáktól egyet bemarsz betámad az összes
Vonyítunk a holdra, mint a veszett falka!
Csaholunk ha megjött a gazda
Én miattad lemegyek kutyába,
Hogy megtudd mennyit ér, Az ember legjobb barátja!
Fura Csé:
Kivagyok kötve, nem szabad a gazda
ha jön mielőtt ütne, bújok mint szar a gazba,
nézek a láncra, felkérem egy táncra,
de nem enged el, törik rajtam a pálca,
veszek meg, hogy ha ma sem eszek, csak mesze
mit ugatsz te? befogtad, nesze!
El magico:
Fülem-farkam behúzom, ha rám emel kezet,
Hogy ne kapjak ki folyton, bennem az igyekezet,
Biztos hogy nem látszom, túl vidámnak a láncon,
Kiskorom óta várom, valaki velem is játsszon,
De nem téma, egyszer úgy is bevonzok egy szukát,
És megrágom, hogy az éjszakát együtt virrasszuk át!
AKR:
Ebben a világban nem kell a csont,
amit ti dobtok mond, ki ad majd jobb otthont?
Az ebnek aki levert menne
nem is pihenni akar lehet csak egy falatot enne
Egy igazi kalandor, ő mindig máshol kolbászol,
nem tudja jobb lenne az ember mellett pórázon
Szimat:
Persze, ma se érkezett a kaja még,
kapok a panaszér, rágom a cipőt szanaszét
Naphosszat kikötve magányos,
vagyok csalogatnak a szagok na meg a város
majd évekkel megőrülök kint hagynak a sárban,
egyébként is új kutya fekszik bent a kosárban.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
