|
|
|
| Előadó: | Oláh Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pajor Tamás |
|
Szentkirályi György |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látlak ma is, ahogy állsz előttem
Mikor kimondtam, hogy érted jöttem
Első boldogságunk nyári éjjelén
Látom arcodat a víztükörben
Télen megfagyottan, összetörten
Mert túl nagy súlyokat már nem bír el a jég
Ez az amiért egyet mondanunk kéne még
Bocsi a könnyekért, bocsi a mindenért
Amikor szembe néz az ember rájön
Könnyedén, az egyedül többet ér
Mikor a szív beszél, az mindig egy új esély
Néha szóban mondtam, néha dalban
Ha néma voltam, azt nem én akartam
Láttam mindig mikor félreértettél
De küldj egy kis jelet a zűrzavarban
Úgyis tűt keresek fűkazalban
Egyszer újra csak megtalállak én
Ha bírod cérnával még
Bocsi a könnyekért, bocsi a mindenért
Amikor szembe néz az ember rájön
Könnyedén, az egyedül többet ér
Mikor a szív beszél, az mindig egy új esély
Ha nincs állás, csak sárdobálás
Akkor se a válás a férfivá válás
Jó eljutni az ébredésre, hogy az
Ember érvelése nem az érverése
Ez a zűrzavar csűr-csavar
Amit elhadar felkavar, de eltakar
Túl hamar, ha éppen úgy akar
Csak száj mozgatás a számozgatás
És oly nehéz a változtatás
Jobb az elejét venni, mint a velejét enni
És vele az élet tetején lenni
Adj utat a szónak, és újat az ónak
Ha süllyed a csónak
Hiszen jobb adni, mint kapni
Mert az annyi, az annyi
És csak úgy lehet hatni
Ha mindenki érzi, hogy
Ez nem csak egy hakni
Nézd, hogy repülünk a földi létben
Már nem számít, hogy miért ő és én nem
Végül az marad, mi éghetetlenül ég
Minden elsuhan az őszi szélben
Hát jobb kimondani legőszintébben
Azt az egyszerű kis szót, mit szégyelltél
Bocsi a könnyekért, bocsi a mindenért
Amikor szembe néz az ember rájön
Könnyedén, az egyedül többet ér
Mikor a szív beszél, az mindig egy új esély
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
