|
|
|
| Előadó: | AK26 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Molnár Ádám Gergő Molnár Márton Kordik Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.: 2x
Lesz mikor én haza érek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni.
Gijjaenno:
Testvér nem érdekel ki a hibás
Hogy lett a világ ilyen, én nem tudom hogy mi bánt
Nézzél végig rajtam, a bőröm alatt festék
Mert a sebeink emlékeztetnek rá hogy a múlt megtörtént.
De a lényeg mint a kristály
Én azért születtem ide hogy lássam ami kint vár
Azt mondta az isten, írd azt amit írnod kell
Még mindig hiszek, de én álltam szemben ördöggel
Hogy itt kinek mi a végzete
Az aki köpköd csak a saját maga szégyene
Nem vettem a kesztyűt fel,de ha majd felfogom
Én az összes ellenségem élve elásom
Minden alap mit lefektettünk és megtettünk
Mindent amit tudtunk végig vittünk mert bennünk
Ott a szó amivel elmondjuk majd helyetted is
Itt az idő, Hogy ki lett igaz ki lett hamis!
Refr.: 2x
Lesz mikor én haza érek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni.
Mr.Busta:
Mindent észre vettem azt is hányan vannak azok
Akik belőlem élnek és mégis tőlem pacsit kaptok
Elvakít a játék, de mindig legyél résen
Soha nem tudhatod meddig állhatsz még a széken
Pokolian mások akik elvették az időm
Kevés az az ember aki érezte a cipőm
Úgy megyek előre ahogy tanított az anyám
Majd Isten ítélkezik, én maradok egy vagány
Erős mint a száké másoknak a tervem
Hogy mindig hiszel magadba csak is azzal nyertem
Nincsen egyéb titkom, nem is lesz már soha
Mindig ezer fokon, aztán nem kell ide csoda
Vége lett a szarnak nem kell már a népnek
A hazug hazuggal ég én csak felhők közé nézek
Ennyi volt a Földön az a hátra hagyott nóta
Boldog ember vagyok, erre vágytam évek óta!
Refr.: 2x
Lesz mikor én haza érek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni.
Hiro:
Jöttem egyedül mer anyám engem ide szült
Amire felnevelt, bele őszült
Azt még nem tudtam én hogy mit akarok
Akkor találtam a tollat a lapot
Gonoszok üldöznek
Pedig csak fel olvastam én nekik a bűnüket
Mond hogy mi számít az életben
Hogyha helyén van a szíved nem állít meg senki sem
Tűnjön el innen minden hitetlen
Viszem amiben hiszek, viszem testvérem
Te is megéled hogy kamuzik a spanod
Te is megéled hogy hazudik a csajod
Nem bánok semmit mer így van meg írva
Mindent tettemet meg tenném újra
Hova jutok csak az Isten tudja
Vissza nézek egy pillanatra!
Refr.: 4x
Lesz mikor én haza érek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
