Előadó: | Népdal |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Tradícionális |
Tradícionális |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Csikós vagyok a pusztában, nem gulyás;
Ostor pattog a kezemben, karikás.
Rézsarkantyúm lovamba belevágom,
Átugratok harminchárom határon.
Este szoktam a lovamat nyergelni,
Éjfélig tart a szerszámot rárakni.
Csillog, ragyog lovam fején a kantár.
Így jár, aki szép szeretőre talál.
A dal arról a mindennapi élethelyzetről szól, amikor még mások nem tudják rólunk azt, hogy mire vagyunk képesek és mi is rejtőzik bennünk, de már kevesebbnek néznek, mint amik valójában vagyunk. Amíg nem kapjuk meg azt a figyelmet és nem kerülünk olyan helyzetbe, ahol ezt meg tudjuk mutatni, addig az ember ezen hajlamos stresszelni és őrlődni. Ez a dal egy tanulság vagy felhívás arra, hogy sose értékeljünk alul valakit, mert nem tudhatjuk, hogy mi lakozik benne és mi lesz belőle.
Ez jól párhuzamba állítható akár azzal is, ahol most tartunk a zenekarral. Elindultunk a ranglétrán és próbáljuk együtt megmászni annak minden fokát, kerüljünk bármilyen nehéz helyzetbe is.
A zenekar elérhetőségei:
YouTube: https://www.youtube.com/@pulsezenekar
Instagram: https://www.instagram.com/pulsezenekar/
Facebook: https://www.facebook.com/pulsezenekar.official
Spotify: https://open.spotify.com/artist/47s6jCSkXec16jyijrtm3K?si=naVnwhwfTfeYcC3B8ClMIg
Fotó: Pulse.