|
|
|
ASZTRIK:
Akarsz-e a Szentegyháznak és papjainak
védője és oltalmazója lenni?
ISTVÁN:
Akarok.
ASZTRIK:
Akarod-e az országot atyáid igazsága szerint
kormányozni és védelmezni?
ISTVÁN:
Akarom.
ASZTRIK:
Úgy legyen!
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
nem adom áron alul.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
és nem látod hol az út.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
nem adom áron alul.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
és nem látod hol az út.
Bigmek:
Bort iszok, de nem is vizet prédikálok,
átok minden szavam, a savat köpöm rátok.
Ti hisztek a jóba, ima nem hagyja el a számat,
szégyen gyalázat ! indul a skalp vadászat.
szenteld meg a neved, Te szemtelen skarlát
vörös betűkkel írom fel, hogy nekünk gyón a szajhád
démoni, amint a kegyetlen ösztön ki tör
mindig visszatér hozzánk, mint egy ördögi kör.
ez nem szerencse, nem hiszek a sorsban
háromszor dobtam hatost, milyen pokoli kocka ..
a félelmed éltet, a haragod táplál
vedd észre a mi nevünk, amit a közönség kántál
Sátán ! a fenéket, a megváltás kárhozat
a hip-hop oltárán megannyi ember áldozat
Isten óvjon Téged is, mikor egy karddal,
megakar áldani a két tesó, és a szürke angyal.
Tkyd:
most pontot tesz az i-re,hogy dőljenek le a falak,
itt most rád zuhan az értelem és szét nyomnak a szavak,
a távolság mi köztünk van, nem mérhető ez fényév
és félelem nélkül mondom, hulljanak a magad félék,
Ti lopjátok a szavakat, de a szavak az enyémek,
Ti fel sem láttok odá, ahová én lassan felérek,
én beszélek, az ugatást nem érti meg a hallásom
Ti kereszteket cipeltek,de nekem nincsen vallásom,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
nem adom áron alul.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
és nem látod hol az út.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
nem adom áron alul.
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
Nem vágod a krút,
és nem látod hol az út.
Tkyd:
A karma elmosódik, éhen hal a legenda
a legjobbak nem később születnek, a holnap legyen ma,
az igazi MC-k száma lecsökkent a felére,
de az én nevem KYD Connor, az ellenállás vezére,
ha lekezeltek is, én a kezemet nyújtom,
mert ez itt az én világom, a tiédet rád gyújtom,
egyetlen csepp a flow-mból és meg vagytok mérgezve,
megmérgezett az élet, leszarom, senki nem kérdezte,
ne káromkodjatok, azt mindenki tud majmok,
ez a szavak bolygója, halott a király él a bajnok,
én a szívetekbe látok, de nektek már nincsen szívetek,
a rossz hírem az az, hogy nektek kurva rossz a híretek,
színezd az életet, csak a szar legyen szürke,
szarom le, hogy miben hiszel, ezt a srácot anya szülte,
előttem le a kalappal, egy nagy BIG UP a Kyd-nek,
ez ScarCity Te fasszopó, meg Zéessó, meg Bigmek
Zéessó:
Kevés a hiteles, sok szar folyik a csapból,
retardált MC-k, meg annyian, ahány pedofil tag van.
Kevés a hiteles, sok szar folyik a csapból,
lávát köpök a képedbe jövök, mint egy vadkan.
ÁMEN
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
