|
|
|
| Előadó: | Pa-dö-dö |
|---|---|
| Album: | Einstand |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:30 |
| Szövegírók: |
Demjén Ferenc |
|
Menyhárt János |
|
| Kiadó: | BMG Ariola Hungary |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyszer itt, egyszer máshol jársz
Sose tudtam, te is létezel bárhol
Néha az jön el, akit vársz,
De a véletlen is beleszól százszor
Hogyha más irányba indulok útnak
Vagy az utca másik oldalán
Sose mondhatnád, hogy trükkje a sorsnak
Hogy így találtál rám, így találtál rám
Hogyha állsz, mindig egyet látsz,
De ha messzebb mész el milliók várnak
Hogyha jó az, hogy helyben jársz
Miért nem mondasz fel az egész világnak
Tudom kényelmes így megkapni egyszerűen
Persze úgy érzed, hogy ez amit vársz,
De ha későn ébredsz, rájössz majd mégis kell más
Akkor mit csinálsz, akkor mit csinálsz
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
Egyszer itt, egyszer máshol látsz
Hiszen sosem éltünk egy időben
S hogyha álmomban velem szállsz
Veled együtt minden elég a fényben
Hogyha más irányba indulok útnak
Vagy az utca másik oldalán
Sose mondhatnád, hogy trükkje a sorsnak
Hogy így találtál rám, hogy így találtál rám
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
Nem baj, hogy szóltam,
Hiszen én sem vagyok biztos, hogy így van,
Néha meghallgatsz egy buta mesét,
S azt hiszed szép, ó nem mégsem így van
Mi csak úgy egymás mellett állunk a sorban
S kinek álmainkból nem jut elég, álljon elénk
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
