|
|
|
| Előadó: | Tíkéj |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Tíkéj (Refrén)
csak úgy nézz rám, mintha utoljára tennéd
mintha számodra én lennék, minden elmúlt perc
csak úgy némán, mintha a világ süket volna
mondj bármit úgysem hallja, nem felel
Tíkéj
menekülni nem éri meg
hisz szívemet rég elraboltad már
baby ohh, szilárd mint, egy kő
mégis hevesen ver a szívem ha meglát
miért kéred tőlem, hogy nézzek rád, hisz ismersz jól
mégis kijátszol, egy újabb kör, ami csak rólad szól
Tíkéj (Refrén)
csak úgy nézz rám, mintha utoljára tennéd
mintha számodra én lennék, minden elmúlt perc
csak úgy némán, mintha a világ süket volna
mondj bármit úgysem hallja, nem felel
Rico
nem tudtam, hogy ki vagy, én csak bámultam az eget
volt,hogy sétáltunk a járdán és nem foghattam a kezed
volt,hogy azt gondoltam, harmadjára úgysem mondasz nemet
volt,hogy azt mondták a srácok, hogy te barom, ez csak etet
volt,hogy esőcseppek jöttek és hogy vonzottuk a szelet
volt,hogy tudtam, hogy van más is, aki szeret
volt,hogy éreztem az ajkad, láttam csukva volt a szemed
volt,hogy éheztem, mert nem jutott egy napra csak egy szelet
nem tudtam mit tegyek, volt hogy nem tudtam ki vagyok
volt,hogy nem tudtam ki leszek, mindig veled teltek napok
volt,hogy hoztál nekem nyarat, aztán azt követték fagyok
volt,hogy kicsordult a könnyem, közben megszülettek dalok
volt,hogy nem érdekelt semmi, amit jól mondtak a spanok
volt,hogy én voltam a vak, aki mondta ezek vakok
volt,hogy nem tudtalak nézni, ahogy körbevettek tagok
volt,hogy mások mondták, érzik mikor felsírnak a lapok
nem tudtam mit lehet, volt hogy nem tudtam mit hagyok
volt,hogy nem tudtam mit teszek, mindig nevettek a "nagyok"
volt,hogy nem tudtam, mit jelenthet az később, amit rakok
volt,hogy elromlott a csengő, de bekopogtak a bajok
volt,hogy azt hittem, hogy álom, az a sok minden mit adok
volt,hogy nem gondoltam volna, hogy majd másokra is hatok
volt,hogy elvesztettem mindent, amit azt hittem megkapok
volt,hogy rájöttem, hogy kellesz de már semmit nem mondhatok
Tíkéj
miért kéred tőlem, hogy nézzek rád, hisz ismersz jól
mégis kijátszol, egy újabb kör, ami csak rólad szól
Rico
nem tudtam,hogy mi lesz, én csak kerestem a teret
volt,hogy vitáztam, hogy egész kell, hogy nem kérek egy felet
volt,hogy azt mondtad, hogy jövőhéttől mehet (hogy kellesz)
volt,hogy jobb lett volna minden,hogyha nem mondod,hogy lehet
volt,hogy azt hittem,hogy nincs aki a fájdalmamon nevet
volt,hogy forróságban hoztad be,a lelkembe a telet
volt,hogy csillogott a szemem,hogy majd minden jobb lesz veled
de már nem lesz...
Tíkéj (Refrén)
csak úgy nézz rám, mintha utoljára tennéd
mintha számodra én lennék, minden elmúlt perc
csak úgy némán, mintha a világ süket volna
mondj bármit úgysem hallja, nem felel
csak úgy nézz rám...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
