|
|
|
| Előadó: | KillaBeatZ km. UNFIELD MC ( Prod by KillaBeatZ ) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Esti gondolatok, mingyárt éjfélt űt az óra,
Feladni nem addom fel, ugrot minden szora,
Megváltoztatál igy, hozzád fűz minden érzés,
Érted szól a dallom, nem mullik a kisértés,
Szeretni akkarom, mert szeretni szeretném,
Bár hová mennék érte, ha csak ugy megtehetném,
Egy út a szivéhez, nekem bőven elég lenne,
Ha kerűlnőm kellene, egyszerűen nem mene,
Ezek után nehéz, ujra esélyt agyak,
De a szivem kéri, mint a koldus a kezét tartja feléd,
És visza kér minden percet,
Megváltoztattad, s nem maradt meg a szerep,
Miota más vagyok, kisirt szemmel integetek,
Elő tőrt az énem ,nem ijenek ismertettek,
Csak egy ujabb esély, hogy intézem szerelmemet,
Egy szimpla ember maradt, hogy megtalája a párját.
Kezemben egy toll, ami magátol ir neked,
Emlékeztett ara, menyit változtam én érted,
Sok rossz dolgomat, kitéptem a szivemből,
Egy lányért, és igérem hogy minden job lesz innentől.
Átértékelem az életem, de te benne maradsz,
Hogy az enyém vagy, nagyobb ajándékot nem adhatsz,
Jobban vigyázok rád ,mint pár ével ezelőt,
Ami egy honap alat, gyorsan befejeződőt,
Béna vagyok tudom, de attol még szeretlek,
És sokszor elmondtam, hogy soha elnem feledlek,
Majd tiz év mulva, egyűt nevetűnk az egészen,
És boldogan élűnk, én ezt megigérem,
Igen rossz ember voltam, de rohadt sokat változtam,
Talán értékelni tudod, és sok időt rá áldoztam,
Te ismersz a legjobban, probájuk meg ujra,
Felkészűltem veled, egy sirig tartó utra.
Nem megy olyan kőnyen, reggelente a felkelés,
Mindenapom ugyanaz, nélkűled csak szenvedés,
Nem vagyok rá képes, nem tartom a lépést,
A vágy hogy hozzád vonzodom, szinte már szét tép,
Csodálkozol, hogy itt semisem hibátlan,
Azt sem tudod valojában ,mit is érzel irántam
Kár örvendő nem vagyok, nem nevetek más hibáján,
Érted érzek szerelmet, de nem látom hogy kivár rám.
Kűzdők érted, mást nem tudok csinálni,
Sajnos énis tudok, rohadt nagyot hibázni,
De téleg megbántam, amit régen csináltam,
Benne volt a neved, minden egyes imámban,
Nélkűled nem megy, rideg szűrkék a napok,
Mindig csak ugy van, hogy tőbet addok mind kapok,
Én nem birom ki, az életem része lettél,
Én látom rajtad, hogy elnem feledtél.
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
