|
|
|
| Előadó: | Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Ma még ismernek, holnap már a nevem sem tudják
Le se szarnak, de ma még a zenéim tolják.
Ilyen ez a világ, te is hallottál róla
Mégis zabálod a hányást és beállsz a sorba.
Neked mit mond egy kép? a kölcsönös érzelmet
Ne a kúrásban keresd az elrejtett érzelmet.
Nem vagyok költő, főleg nem művész
Szarok a pofádra, szimplán ennyi az egész
Mikor az igazat mondom nem engedik a fejesek.
Pedig a földalatt már voltak aranylemezek
Nem tehetsz róla,hogy nem nyitod ki a szemedet
Ezt adta a nyolc év, ezt adták a szemetek.
Mit akarsz még tőlem? én mindenem odaadtam.
Nekem az is elég volt, hogy a kezed foghattam.
Hol vagyok én nyálas, mikor te sírtál folyton?
Még az is zavar téged, ha magamat oltom.
Ref.:
Mint az esti táj, mint a pirkadat
Ma még itt maradt nekünk a pillanat
Mint az őszi szél, mint a hideg tél
Ma még a végtelen engem is utolér.
A terveim, a jövőm egy gyógyszeresdobozba'
A fájdalom, a kín tízszer megszorozva.
Én vagyok az ostoba? én menjek a picsába?
Bármit teszek érted úgy látszik hiába
Azt mondod ismersz, de az igazság más
A hazugságon kívül te semmit sem látsz
Én unom már a szíveket, a mosolygós fejeket
Ez csak álca, emögött nincsen semmi szeretet
Elfelejtett mindenki, túl merevvé váltam
A tudattal ami gyilkol, amit álmomban láttam
A Rap az egyetlen támaszom. miért pont te lennél?
Miért számítsak rád, ha ok nélkül átvertél?
Miért legyek jó, ha te szemét voltál végig?
Miért legyek a tiéd, ha ez már semmin sem szépít?
Túl pesszimista vagyok, nem látszom jó színben,
Mintha elveszett volna minden, amiben ezidáig hittem.
Ref.:
Mint az esti táj, mint a pirkadat
Ma még itt maradt nekünk a pillanat
Mint az őszi szél, mint a hideg tél
Ma még a végtelen engem is utolér.
Ref.:
Mint az esti táj, mint a pirkadat
Ma még itt maradt nekünk a pillanat
Mint az őszi szél, mint a hideg tél
Ma még a végtelen engem is utolér.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
