|
|
|
| Előadó: | Szakácsi Sándor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Lloyd-webber Andrew Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ó milyen cirkusz, ó milyen show
Argentína te jó bolond, sirasd a komédiás-nőt, Éva Peront
Össznépi téboly, ma rajtunk röhög az egész világ
Mintha megváltható lenne így, minden nyomorúság
Ó milyen búcsú, a példa jó
Ha a függöny lehull egy napon, te is úgy távozz el mint Éva Peron!
Egy nemzet gyászol, e napnyugta híre oly messzire száll
Ez most mindenütt szenzáció, mely a címlapon áll!
Hát sirassuk Santa Evitát,
Zokogjuk körbe az istennő sírját
Nincs többé isten, ha ő már nincsen
Csillagunk eltűnt szakadj meg szívünk
Csodáltam mindig a stílusát
A műsort, mely eladta őt,
A híres Rózsaház sztárját a szent Evitát!
De ez most elmúlt, a füst oszlik el így a felhők felett
És mi rájövünk majd, hogy Ő értünk semmit se tett!
Salve regina mater miserricordiae.
Vita dulcedo et spes nostra,
Salve, salve regina!
Ad te clamamus,
exules filii Eva.
Ad te suspiramus gementes,
Et flentes, o clmenes, o pia.
Te átverted néped Evita!
Ezek itt hitték, hogy örökké élsz majd!
Elvárták tőled az örök létet!
nem hoztad össze, ez lett a veszted!
Sírj bolond ha neked így a jobb,
Élvezd a gyászt, amíg hinni tudod!
A királynőd meghalt, a király kifújt
Nincs már többé visszaút!
show-business nekünk ez jutott!
Hét éven át, ameddig csillogott!
De eljött végre a búcsúzás
És a nagy siker véget ért bárhogy is fáj
A kormány játszott itt operettet
a vezér egy szédült primadonna lett
Eszmévé vált a slágerszöveg
S mi nagykanállal ettük meg!
Sírj bolond, ha neked így a jobb,
Élvezd a gyászt amíg hinni tudod
A királynőd meghalt, a király kifújt
Nincs már többé visszaút!
Salve regina mater miserricordiae.
Vita dulcedo et spes nostra
Salve, salve regina Peron......
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
