|
|
|
| Előadó: | P.G. - Megy tovább ft. Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Essemm:
Visszatekint a múlt
tekerjük a bringát baby, nagyon hosszú az út
hidd el a sors tehet róla, hogy minden így alakult
majd meglátod a napot ha kivezet az alagút
a régi idők bennem, elmesélem hogy miért jó
a gangon a füst, a lépcsők, a padok, a kéró
nézz fel az égre, kérdezd meg, hogy mire vagy méltó
mert egyszer vége lesz, és csak egyszer hallasz végszót
feldobjuk az égbe a sok jelet
nem voltam sokszor veled, mást azt sem tudja mit jelent
én csak a zenének élek, nem érdekel a sok szerep
csinálom amit szeretek, és annak aki szeret
jártam a felhők felett ahol nem számít a keret
láttam az összes teret, visszaköszönnek a tegek
vártunk hideg telet, rossz híreket ami levett
de láttam az eget ahonnan nagyapám integet
az emlékekben nincsen föld ami eltemet
írom a szövegemet, neki küldöm a rappemet
holnap újra fel kel a nap, akkor is ha ma lemegy
ne felejtsd el honnan jöttél és azt sem aki rád nevet
nem biztos, hogy király az ki nagyobb tömeget vezet
a magad ura legyél, a családnak nyújtsd a kezed
ide születtél, ne szégyeld, viseld a mezed
mert akkor sem változol át, ha másét el veszed
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről
fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről
minden megváltozott már, mindenki felnőtt
van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt
P.G.:
Leosztjuk esténként a lapokat
a cigifüst a gangon, közbe nyomjuk az alapokat
mennek a storyk ameddig nem hajnalodik
régi dolgok, fain emlékek, álmok mik égtek porig
a múltba vezet vissza minden egyes lépés
gyerekkorunk volt a legszebb dolog mára nem is kérdés
csak tekints vissza, elég egyetlen egy kép és
levágod magadtól, hogy a lelked már rég nem békés
lehúztál azóta pár évet,
de a wc-n húzhatod le, ha ezt is odabent élted
mentek az évek felpörögtek az események
jobb életet szerettél volna, de mára ez sem lényeg
volt, hogy feltettem volna mindent egyetlen lapra
volt, hogy én is vadászra vadásztam, nem a vadra
volt, hogy csalódnom kellett családtagba vagy spanba
de napfelkeltekor mindig hittem tesó egy szebb napba
kitettem már jópárszor veszélynek én az életem
22 vagyok de bent hidd el több az értelem
a puszta gógyimmal a legnagyobbat szétszedem
ez, amivel előre tudok jutni, nem a szép szemem
nem raktak elém semmit, mindent egymagam értem el
mindenkinek a sorsa dönti el ki mit érdemel
nem irigykedek senkire, már semmi nem érdekel
mert tudom nem én leszek az ki a végén letérdepel
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről
fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről
minden megváltozott már, mindenki felnőtt
van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
