|
|
|
| Előadó: | Triek |
|---|---|
| Album: | Ars Poetica |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itthon bárhova nézek, mindig csak azt
tapasztalom, hogy a reppsapkás gyerekek írnak 1
zenét írnak és kérdik, mi van az én asztalomon,
semmi!? Eleget néztem, hogy míg tegnap még
green day, ma osg-n úgy ugrálsz, ahogy, ha
akarnék sem bírnék. Mindenki telepi pólóban van
és nem ríl, aki nem, aki tép igen, de aki még azt
sem, abból nem lesz killa, hiszen ilyen eszmék
röpködnek, ha nem vágod leköpködnek. haverom
baj, vagy nem, de engem soha nem győztök meg.
Mindig az utamon jártam, aztán mégsem lettem
kirekesztett, képzeld én flesselek sp-re. jackon
nőttem fel és sok pop szólt a magnómból. A
lényeg, ha valamit elkezdesz, azt told jól. 2
akkordból is jó a muzsika, de amíg csak loopolsz
megeszlek uzsira. Sírok, amikor ráreppelsz egy
bítemre és nem, nem akarok fítet ó, nem a
haverom vagy, így egyedül hadarok je ez így lesz
jó!
Tedd a májkot le, nem neked való! Tudom, jó a
zeném, de nem eladó. Gyere hülyegyerek
mondjad, bífelj valamit rám, de nem bízd el
magad itt, hisz tudod te is meg én is; nálad akárki
jobbat alakít.
Sokan azt mondják a magyar repp szar, aki így
szól, tán túl messze megy, vagy csak nehezen érti
meg 8 általánossal akkezdetet. Nem reszketek,
bár a fórumon háromszor öltél meg. Ha
összefutnánk egy buliban, haver 1 sört kérek!
külváros, disznószag, telep - itt, ha az ember
hangosan kurva szomszéd úgy veri a falat, hogy
remeg. Ez remek, de ha zenélek miért nem
ütemre kopog? Ha nem állok le becsönget, aztán
ordítva zokog. Ez mi? Lehet én vagyok a paraszt,
de ma már megszoktam, hogy erre kelek: (true
story)
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
