|
|
|
| Előadó: | Tomszi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom, haver, hogy már régóta vártál
Valami gyökérre, de hagyjad, most TO a májknál,
Egy pacsi többet ér ezer facebookos lájknál,
Hót ziher, hogy mocskosabb az enyém egy szép, rúzsos szájnál,
Ám én, sokakkal ellentétben, levágtam: megéri, s igazat beszélek,
Szavam a valóság, vagyis a pokol bugyraiba basz be téged.
Elhullanak a kretének, meglásd, a kamutenger kiszárad,
Rühellem a picsákat, akik félszázas IQ-val riszálnak!
Azt ugyan várhatod, hogy ezzel kaszáljak,
Hogy egy szentenciát viszáljak,
Hányan hitték maguk itt királynak, aztán mégis kiszálltak!
Figyelj ide, Sorokmajor, mulassá oszt reppejjé,
Te meg, öntömjénező fasz, csak ugassá, oszt rettegjé!
Vedd meg magadnak a világot, a szukádnak az ékszereket,
Csak vigyázz, mert a hol a pénz megkapta a főszerepet,
Ott nincs szeretet. Tedd a szívedre a kezedet!
A tracklist ordítja: nem ma kezdtem,
Neked várad van, nekem meg makettem.
Plusz annyim, hogy csíped a reppem,
Azt mondják, jó a rímem, a kedvem:
Az szar, ezért pár alkesz fasszal
Nyelem a nedvet, mígnem borul az asztal,
Az égig szállnék, de a talaj marasztal,
A vérem lángol télen, tavasszal,
Szörnyek ugrándoznak a szívemen,
Ott létezem, ahol a szivárványt színtelen
Ívnek mutatják az emberszemek,
Itt pénzért adják a szép perceket.
A szar helyzetekből kifogtam a legeket,
Verem a kurva koporsómba a szegeket,
Hogy elfeledtek, arra mérget ne vegyetek,
Az én lelkierőm megmozgat hegyeket,
Tenger a dolgom, éjt nappallá teszek,
Bassza meg mindenki, aki lenézett, rászedett,
Úgy látott engem, mint leggyengébb láncszemet,
Nem érdekel, hány utál, nem izgat, hány szeret,
Eldobták az agyukat, elhagyták az eszüket,
Sírnál a sírnál, és írnál, hátha leszüneteltetik
A játékot, de az élet megy tovább;
Ha másodszor hibázol, már nem mindegy, mekkorát,
Ha valamennyit haladtam volna,
Akkor a tusa most alattam folyna,
És nem az én részvételemmel,
Gyáva támadókkal, merész védelemmel.
Csórók, csak álom a luxus, a hat szoba,
Gúny tárgya vagytok, mint Baudelaire albatrosza.
Költői a mámor, a hétköznap prózai:
Felaprózott félelmek foglyainak pózai.
Rajongó tinik, sikítozó lotyók,
Lehúzzák őket a bálványaik, mint a klotyót.
Celebéknél olyan mértékű a fényűzés,
Hogy már csak egy valami hiányzik: az UV-szűrés.
Egyszer szétszórt vagyok, másszor összeszedett,
Ne kertelj, hogy közbejött ez vagy az, mert közbemegyek!
Szívünk rohadt részét tépjük ki, s vágjuk a falhoz –
A felnőttek fele se nőtt fel e feladathoz.
Jobb, ha megtanulod: felejtés van, de nincs bocsánat,
Ha nem tartod magad csodálatosnak, akkor csodállak.
A kibaszott arcvonásaim megkeményedtek,
Engem nem dob fel az új ruhád, de örülök a lényednek.
Tudod, az emberek néha nagyon durvát tévednek,
Pedig semmi hasznát sem veszik a vérednek.
Óh, mivé lettek!
Pilátus mosta kezét, Jézus mosta lábát
Az apostoloknak, a postaládát
Minek nézed meg, nincs benne örömhír,
Mennyi, amennyit tíz köröm bír,
Szakadtáig mennyit tud kaparni?
Egy dolog vágyni rá, más dolog akarni.
A gép behálóz, a tévé rabul ejt téged,
Míg én figyelem a fákat, a lepkéket,
Hogyan izzad az ég hideg verejtéket,
A keserűségtől vettem a leckéket,
Felfedem kilétem, itt a szöveg, nesztek,
Megmar a mérgezett végzet, és megvesztek,
A szerinted nem ugyanaz, ami a szerintem,
A kutyákat kussban levésre intem,
Sok fasznak a lényegről lövése sincs, ezért
Azt hiszi, a lényeg ő, s egy köpése kincset ért.
Egy napon majd mindent egy lapra teszel fel,
Célt érsz, ha egymagad szembeszállsz ezerrel,
Egy fűszálat sem sodor el a szóáradat,
De ha megmozdulsz, áttörheted a gátakat.
Kik lakják e világot, óh, mivé lettek,
A hatalommal bírók a gyengéknek vétettek,
A kíváncsiak mindent tűvé tettek
Azért, hogy megleljék értelmét az életnek.
A szorgalmasak is csak félmunkát végeztek,
Paloták árnyékában milliók éheznek,
A bosszút többé már nem érzem édesnek,
Ha vágod a trendet, a csajok beléd esnek,
A nagy harci helyzet most éppen reménytelen,
Ki fél a bukástól, az távozni kénytelen,
Ha baszol az egészre, akkor jöjj énvelem,
De ha rossz volt a szíved, most a helyén legyen!
Rajongó tinik, sikítozó lotyók,
Lehúzzák őket a bálványaik, mint a klotyót.
Celebéknél olyan mértékű a fényűzés,
Hogy már csak egy valami hiányzik: az UV-szűrés.
Egyszer szétszórt vagyok, másszor összeszedett,
Ne kertelj, hogy közbejött ez vagy az, mert közbemegyek!
Szívünk rohadt részét tépjük ki, s vágjuk a falhoz –
A felnőttek fele se nőtt fel e feladathoz.
Jobb, ha megtanulod: felejtés van, de nincs bocsánat,
Ha nem tartod magad csodálatosnak, akkor csodállak.
A kibaszott arcvonásaim megkeményedtek,
Engem nem dob fel az új ruhád, de örülök a lényednek.
Tudod, az emberek néha nagyon durvát tévednek,
Pedig semmi hasznát sem veszik a vérednek.
Óh, mivé lettek!
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
