|
|
|
| Előadó: | Szakács Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szakács Gergő |
|
Somogyvári Dániel Szakács Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
tengeremben hittel élem minden percem
valamiképpen szelet hangjegyekkel nyertem
vitorlám duzzad most is, viharokkal vívok harcot
dallam széllel zúzom hangsebesen szét a habot
valaki földből, vízből távozik az égbe
egy az utunk, porból porrá, nincsen vége
de a búcsú nehéz most is, akarod hogy így maradjon?
halandó emberként a parton repül feléd hangom
és ha majd megérted, csak más a fedélzet
modulálás, vízből pára, ami egyszer volt, az lesz is már ha
a szíved a helyén dobog már ma
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
Emlékország álomhatárának mentén
összefutunk néha, beszélgetünk és én
összefolyt perceket élek, ébredve mindent megértek
cseppenként éled bennem egy sokkal könnyebb lélek
meg kell, hogy érezd, hogy a létben minden tettnek, tétnek
el kell hogy jöjjön és már nem is nagyon félek
mert tudom a köztünk rejlő lényeg, egy új síkon, újra megéled
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
(Egy másik változatban a szöveg):
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Tengeremben hittel élem minden percem
Valamiféleképpen szelet, ha ügyekkel nyertem
Vitorlám duzzad most is
Birokkal vivok harcot
Dallal szélsebesen zuzom hangsebesen szét a habot
Aki földből, vízből távozik az égbe
Egy az utunk, porból porrá nincsen vége
De a bucsu nehéz most is. Akarod, hogy így maradjon?
Halandó emberként a parton repül feléd hangom
És, ha majd megérted,
Csak más a fedélzet.
Modulálás vízből pára
A mi egyszer volt, az lesz is mára
Csak más holnap honába.
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Emlékország álom határának mentén
Összefutunk, néha beszélgetűnk és én
Összefolyt perceket élek
Életben mindent értek
Cseppenként ébred bennem egy sokkal könnyebb élet
Meg kell hogy érezd, hogy légből minden tétnek
El kell hogy jöjjön, és már nem is nagyon félek
Nem tudom a köztünk levő lényeg
Egy új síkon újra megéled
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
