|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tkyd Baranyai Dániel Stiglincz Ferenc Németh József |
|
Tkyd |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap , hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Minden út végén ott van egy tábla,
minden ember álma az, hogy hogy maradjon állva.
Mert eltűnik a cél, amikor elszakad a cérna,
ha elesel a rajtnál, akkor soha nem érsz célba.
Ha szemezel a nappal kialszik a szemed fénye,
mert aki mindent akar annak az nincs ami kéne.
Mert aki mindig kapar annak minden körme letörik,
És aki nem tudja hogyan kell kitörni azt betörik.
Az élet visszavág a rosszaknak,
jó korba születtünk csak mi érezzük rosszabbnak.
A nappalok rövidek, az éjszakák hosszabbak,
a nevem T, a hírhozója egy új korszaknak.
Figyelj, ez nem a divat rap a páváknak,
étel vagyok az éhezőnek, otthon az árváknak.
Tolom mint senki, mert én átéltem mit kevesen,
és aki az életben kevés annak nincsen neve sem.
Felejtsd a felhőket az égen,
csak ma meg holnap létezik, leszarom mi volt régen.
A szövegem a szívetekbe mindig éljen,
és azért viszem a lángot hogy minden szar ember égjen.
Minden utca, minden ember aki velem van,
minden Real MC ki jelen van. Fenn a kéz!
Minden csóró, minden árva, minden magányos,
akiknek a rímem ragályos. Fenn a kéz!
Minden dealer, minden ribanc, minden elveszett,
akikhez a szavam elvezet. Fenn a kéz!
Minden ellenségnek, barátnak és testvérnek,
akik a zenémben megtérnek. Fenn a kéz!
A pillanat a legfontosabb idő,
és olyan magot vetek mi a betonból is kinő.
Az éhezőknek lett a rap-em táplálék,
én így dobom a peace-t, a rímet, és bennem a hálád ég.
Nem vagyok divat, ne hordj engem mint a ruhádat,
de minden szavam kihat, elpusztítja a szar dumádat.
Adjatok mikrofont és jönnek majd az emberek,
lemez után lemezek, nagy álmokat nem kergetek.
A szám egy szakadék hol eltűnnek a rossz szavak,
a tanításom terel, a beef-jeim oltanak.
Jó emberek és rosszak így feketén-fehéren,
a nem létező lelketeket egy mérlegen lemérem.
Illúzió az élet, nagy csöcsök meg kabrió,
de előbb-utóbb elsüllyedtek mint Lio DiCaprio.
Mert adni-kapni jó, de teremteni szeretnék,
kicsi ország, nagyvilág, szóval én inkább mehetnék.
Ajtókat nyitottam miket bezártak utánam,
de utolsónak adom fel, mert az elsőket utáltam.
Vesztesnek születtem, de átírtam a géneket,
és aki eddig fent volt holnaptól tőlem lát rémeket. Ez Hip-Hop!
Minden utca, minden ember aki velem van,
minden Real MC ki jelen van. Fenn a kéz!
Minden csóró, minden árva, minden magányos,
akiknek a rímem ragályos. Fenn a kéz!
Minden dealer, minden ribanc, minden elveszett,
akikhez a szavam elvezet. Fenn a kéz!
Minden ellenségnek, barátnak és testvérnek,
akik a zenémben megtérnek. Fenn a kéz!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
