|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Likó Marcell Németh József Góczán Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tkyd: verz. #1
Hogyha nem lesz többé holnap, akkor aludj ma itt mellettem,
mindent ami kellett megfogtam és elvettem.
A kéz csak addig hideg míg nem érez meleget,
ne menekülj a mától, ki tudja élhetsz-e eleget.
Tanulj meg ölni is, azért aki csak érted él,
önmagad értsd meg mielőtt engem meg értenél.
Zászlónak születtem, hogy lássatok majd lobogni,
de akkora a szívem hogy szél nélkül nem tud dobogni.
A kanyar mögött élek egy dobozba zárva,
ez a bolygó egy nagy család, de rám az van írva: árva.
Úgy éld a perceket hogy egy se menjen kárba,
hogyha ajtó lennék esküszöm mindig ki lennék tárva.
A te szavad csak isszák, de az enyém vedelik,
a lemezeim a lázadókat emberré nevelik.
Egy szobor vagyok ott ahol tegnap még sivatag,
tőled kiapad minden, tőlem meg mindenki kiakad.
Ha a holnap világ vége, akkor ma még élni kell,
a bátrak is elpusztulnak ott ahol folyton félni kell,
Ha én lennék a tűz, nem tudna senki sem eloltani,
de átoknak születtem, amit nem lehet fel oldani.
Likó Marcell: refr.
Hangtalan kiáltok, a semmit markolom,
lehet hogy készen állok, lehet hogy álmodom.
Arra keltem reggel, hogy széthullt a világ,
én meg zuhanok ezerrel, tényleg nincs tovább.
Tkyd: verz. #2
Minden nappal után eljön majd az éjszaka,
csak akkor tudod ki vagy, mikor tudod kihez mész haza.
A vér a legerősebb kötelék a világon,
és olyan beteg szöveget dobok neked hogy imádom.
A kutyák ugatnak, egymást ölik a csontokért,
az emberi öntudat beszűkült a piros pontokért.
A népnek király kell, az embereknek vezető,
de hová vezesselek, mikor ez az ország temető.
A temetetlen múltat jobb ha gyorsan felejted,
mert lezúz ami lehúzza a szíved, jobb ha elejted.
Vékony a jég, amin megpróbáltok táncolni,
ha tükörsima volt a lelked minek összeráncolni.
Három Jack-Gina aztán simul minden pin@,
ma még Fox vagy mint a Megan, holnap már Turner mint Tina.
Az idő úgy nyit rád hogy elfelejtett kopogni,
hát kezdjetek el élni, aztán kezdjetek el zokogni.
Hozzatok koronát, mit felrakok a fejemre,
olyan tüzes a trónom, senki nem ülhet a helyemre.
Kiutat világít a szavam mint a szikra,
minden gondolatom lágy, de minden szívverésem szikla.
A szakadék szélén is emlékezz a nevemre,
a lehunyt szemed mögött soha nem találok helyemre.
A félig vetett ágy, a félig a félig leélt évekkel,
a félig dugott lányokkal, az önimádó énemmel.
Vágjatok kést a húsba, akkor jó ha vérzik,
akik messze állnak a tűztől a meleget nem érzik.
Akik soha nem szenvedtek, azok nem tudnak élni,
én már megtanultam nevetni, most megtanultok félni.
Likó Marcell: refr. 2x
Hangtalan kiáltok, a semmit markolom,
lehet hogy készen állok, lehet hogy álmodom.
Arra keltem reggel, hogy széthullt a világ,
én meg zuhanok ezerrel, tényleg nincs tovább.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
