|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tkyd Komjáti ádám Németh József |
|
Mr. Joeker |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Aki árnyékra vetődik, az kitöri a lábát
Aki kitörli a jót a rosszt, majd letörli a száját
Aki fél a repüléstől, az ne növesszen szárnyakat
Én szállok pedig százezerszer leköptek, ez szám adat
Ha túl rövid az élet akkor lassabban kell leélni
De akkora a tempó, hogy azt nem is tudom leírni
Te hová rohansz, így a fal rohan a fejednek
A fejetlenek világában, sziszegnek nem szeretnek
Ne higgy a szemednek, a szemetek leszakadnak
Én vért adok a vénámból, de a te fajtád vakablak!
A nevem Jézsua, a tébojultak tanítója
Az összes rövidlátó embernek a nagyítója
A piszkos tizenkettőből a tizenharmadik
A neved nekem nulla, enyémet fújják a falra dik. Ja!
A kölyök rálépett a vonalra,
Egyre kevesebb aki a szövegemet sokallja
Nem kell a kamu tré, a terápia betalál
Én kitalálom, hogy találjam meg akit ez ledarál
Aranyat szórok neked, csak szavakba bújtatom
A bunkó formákat leszarom, csak magamat nyújthatom!
Refr.:
Tegyed a kezedet a szádhoz
Átkozd el az érzést, amit ez a szöveg rád hoz
Ne akarj több lenni a tükörnél
Tesó inkább takarodj, ahelyett hogy eltakarnál
Az imám pont annyira emberi
Hogy kút vagyok az elmédben ami a tudást elnyeli
Az élet mocsok de én imádom,
Mert nem ismerek másik mocskot itt e kurva világon!!
Feküdj a földre ha nem bírsz állni a lábadon
Soha nem jön el az a nap, amikor alább adom
Dobom a lábdobot, a szöveg simán kettészel
Az energia átalakul szavakká és nem vész el!
Egy ember, egy élet, egy szív dobog a bordámban
Ha kitaszít a krú tesó, Isten hozott a hordámban!
Deepflow, akkora legenda mint Atlantisz
Ez kisöpri a szívetekben a legmélyebb katlant is
Pofázni könnyű, de az emberek elfelejtik
Ezt nem felejti senki, a te repped megy a selejtig
Celebek világában én az első ember
A rossz kezekben őrület, a jó kezekben fegyver.
Kéne egy mikrofon, hogy elmondjam a világnak
Hogy nem szemétnek születtem csak a szemekben szilánknak
A jobbik énem én vagyok, a másik elveszett
És út leszek a számodra ami a fákig elvezet
Próbáltok nevetni de nem mozog a szátok már
Ezerszer elmondtam, hogy milyen szar az ami rátok vár
A szíved helyén hogy ha pénz van, nem tud dobogni
Dobok rád egy sms-t, a jövődet most dobod ki..
Refr.:
Tegyed a kezedet a szádhoz
Átkozd el az érzést, amit ez a szöveg rád hoz
Ne akarj több lenni a tükörnél
Tesó inkább takarodj, ahelyett hogy eltakarnál
Az imám pont annyira emberi
Hogy kút vagyok az elmédben ami a tudást elnyeli
Az élet mocsok de én imádom,
Mert nem ismerek másik mocskot itt e kurva világon!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
