|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss Balázs Für Tibor Halpert Balázs Németh József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1.:
Három a magyar igazság: fű, papír, olló
A lelketek elveszett nem hozza vissza a holló.
Az eszeveszett ember esztelenül nyúl a szerekhez
A szerepedet elveszted, az egyenes is kerek lesz.
Az emberek a pénzért az ördög nyomába szegődnek
Hogy felfalják a fajtát falánk falkákba verődnek.
Nem tegeződnek senkivel, nem nézik le a másikat
Elméjükben sötétség, szívükben meg áhítat.
Mi átitatja őket mégis kiszáradt a szájuk
Az örök élet kelyhéből egy csepp sem maradt rájuk.
Az élvezetért ölnek, de nem élvezetből ölnek,
Ami másnak territórium ők azt hívják gyönyörnek.
Ha éhezik a fél világ a másik fele nézi
Ki ezért levágná fél kezét a fél világ lenézi.
Ki fél tükörbe nézni attól félnek majd az emberek
Ki felfalná a békét, azt majd felfalják a fegyverek.
Hitetlenek hadban állnak, pusztulnak a királyok
A következő lépésed sakk, de én kivárok.
A kiváló költőkből lesznek a kiváló mártírok
Kívülállók kereszten végzik, én mindent átírok.
Ha kiadnék 20 albumot abból 20 lenne best seller
De a média lepermetez mindenféle vegyszerrel.
A nevem megosztja a népet, tesó mint egy eretnek
A szemem előtt utálnak a hátam mögött szeretnek.
A szeretetnek nagy szerepet szánok még az életben
De az alkohol nem válik vízzé sajnos a véremben.
A vérebek megőrültek mert betéptek a húsomtól
Vérem tinta, szemem színpad, szívem rím a húsom toll.
Verse 2.:
Újra reggel, újra vekker, újra félelem
Hogy újra meg újra átélem, miről szól az életem.
Hogy újra a durva valóság feszíti a két szemem
A fantáziám elalszik, már nem alszom, már létezem.
A hétköznapok haragja a legkeményebb.
Hétköznapi ember vágyak nélkül, ő a legszegényebb.
Szeme helyén törött tükör, a szíve helyén jéghegy
Elbaszta az életét és tudja nem lesz még egy.
Telt ház a moziban, a jegyeket már eladták,
A sztárok világát bámulják, kik magukért feladták
A hit már nem nyújt védelmet, a papok csak papolnak
A rendőrök kipakoltatnak, a dokik kik pakolnak.
Koromsötét világban is napfény, ez egy komor álom,
A nők csak akkor szeretnek viszont, ha ezt honorálom.
Az érzelmek hiánya rettegéssel tölt el,
Egy golyó a fiókomban, ha már semmi nem tölt fel.
Az elmém olyan, mint egy kód, amit senki nem tör fel.
Ha hideg kezek karolnak, ne simogasd, csak törd el.
Egy ablaktalan szobában lakik a remény világa,
Minden rímem lyukat üt a falba, de már hiába.
A hősöktől senki nem kérdezi meg, hogy félhet-e
Minden hétvége a másik énem másik élete.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
