|
|
|
Day:
Viszem a rap-pemet az égig,
túl sötét ez a világ, de szerencse, hogy van egy Tkyd!
Tkyd:
A telep, ahol élek, az a külvárosok szemete
A folyósomon nem él más, csak agglegény meg remete
Csenget a postás, mindig kétszer, ahogy illik
Akármelyik ajtón lépsz be, csak egy másik cella nyílik
Szorongva születtünk, nem láttunk tiszta kéket
Két dolgot nem ismertem: a kényelmet meg a féket
Kívülálló vagyok, mert itt élek kívül
Zöld szemű, szürke angyal, mégis úgy hívnak, hogy : evil
Mikor a könnyem megfagyott, egyszerűen csak letörtem
Csináltam belőle egy mikrofont, a rap - pet betörtem
Próbálok jó irányba mennyi, csak nem találom,
mert lelőtték az összes tanárom, ez lett a halálom
Christopher Wallace, hogy ha hallasz, nyugodj békében!
Én láttam még, ahogy Tupac - ot temetik a TV-ben
Láttam, hogy hogyan lesz a vérből víz és fordítva
Ha éreznéd mit cipelek, itt dögölnél meg ordítva,
de mennem kell, a bennem élő férfi erőt kutat
és ha felnézek az égre, majd az anyám utat mutat
és ha felállok a színpadra, lehullanak a láncok
Mikor üvöltöd a nevem, összehegednek a ráncok
Újra százat ver a szívem, végtelen erő a lábamban
Minden királynőnek hála, ki vendég volt a házamban
Aki a szemembe hazudott, az önmagát csapta be
A nevem Tkyd , megyek tovább, csuklya fel és sapka le!
Refr:
Százezer szív dobog, minden zászló lobog
Minden ember készen áll, hogy kövessék a nyomot
Százezer szív halott, minden zászló lángol
Tkyd & Day, a remény mindenen átgázol...
Day:
Ballagok egyedül az esőben,
ha van valakid, ne ereszd el, fogd a kezét erősen!
A ti fajtátok erőtlen, kihalnak az érzések
Mások iránt szeretetet már csak egyedül én érzek?
Ez borzasztó, a világ fullasztó, nem bírom
Megfogadtam, hogy nem sírok, a szart kiadom, leírom
Népirtás, háború, eltitkolt történelem
Én oda tartok, ahova te nem tarthatsz többé velem
Az egyik felem minden nap felhúz egy maszkot
és jó pofát vág akkor is, ha az élet földhöz baszkod!
A másik felem visszafogott, mert vissza kell fojtani
Olyan érzéseket táplál, amit nem szabad kimondani!
Szembemegyek mindennel, mi normális vagy megszokott
Ez Tkyd & Day , jobb lesz, hogyha megszokod!
Minden mocsok körülöttem, nem látok már tisztát
Vietnám, Pearl Harbor, Hirosima, Sztálingrád
Kérek még pálinkát, az tompítja a fájdalmat,
hogy ne érezzek az emberek iránt már több szánalmat
Rágalmak, sérelmek, egók harca az élet
Én átlépek rajtatok, ezért jó, hogy zenélek!
Refr.:
Százezer szív dobog, minden zászló lobog
Minden ember készen áll, hogy kövessék a nyomot
Százezer szív halott, minden zászló lángol
Tkyd & Day, a remény mindenen átgázol...
Százezer szív dobog, minden zászló lobog
Minden ember készen áll, hogy kövessék a nyomot
Százezer szív halott, minden zászló lángol
Tkyd & Day, a remény mindenen átgázol...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
